Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1778 az egészségügy és az oktatás finanszírozása, de ezekre egyre kevesebbet költ mind arányaiban, mind összegeiben, és ezek az ágazatok, amelyek az alapvető állami funkciók lennén ek, egyre jobban lerongyolódnak. A strukturális problémákkal sem sokat törődött a kormányzati gazdaságpolitika, a beruházások alacsony szintje már a közeljövőt is veszélyezteti, miközben a hazai oktatást és egészségügyet, ahogy mondtam, már csak a benne do lgozók elkötelezettsége és hivatástudata tartja életben. Finnország jövőre fogja ünnepelni az önálló államiságának 100. évfordulóját. Amikor ők 1917ben önálló állam lettek, Európa egyik legszegényebb országa voltak. Mára, igaz, hogy súlyos gazdasági probl émákkal küzdenek most az elmúlt egykét évben, lényegét tekintve Finnország az Európai Unió legkiegyensúlyozottabb és leggazdagabb országai közé tartozik, alapvetően a konzekvens és kiegyensúlyozott oktatáspolitikának, oktatási eredményeinek köszönhetően. Tehát Magyarországon is megvolt a két háború között a Klebelsberg Kunó báró nevével fémjelzett oktatáspolitikai fordulat, amit persze ő egy ilyen kultúrsoviniszta alapon tudott az akkori parlamenttel elfogadtatni, de mégis azt eredményezte, hogy széles nép rétegek oktatását, alapképzését oldották meg. Ennek fordítottját végzi a mai kormány szintén a jobb emlékű Klebelsberg Kunó nevével takarózva. Tehát miközben Magyarország szűkös pénzügyi erőforrásait a kormány pazarló módon elherdálja saját egyéni céljaira , eközben a gazdasági növekedést tartósan fenntartó ráfordítások nem születnek, nem tudja a gazdaságot dinamikus pályára állítani. Jó példája ennek az úgynevezett rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata, amit szintén a zárszámadás tartalmaz. A kor mány 2015ben 160 milliárd forintot költött el, 160 milliárd fölött rendelkezett minimális parlamenti kontrollal. Utólag mondták meg, hogy mire költötték, gyakorlatilag sajtóvisszhang nélkül, mert menet közben sem adtak róla tájékoztatást. Ez az egyik olya n nagy tétel, amely a legátláthatatlanabb a költségvetés tekintetében, és ezt még maga az OECD is megjegyezte. A rendelkezésre álló összegből olyasmire költöttek, mint az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. feltőkésítése 18 milliárd forint erejéig, a „Liget Budapest” projekt, ami az Orbánkormány egy gigaberuházása, és ebből kapott az Andy Vajna által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalap is közel 4 milliárd forintot. Az az igazság, hogy egy gazdag ország esetében, ahol nem a jóléti kiadásokon spórolnak, tehát a hol nem csökken évről évre reálértéken legalábbis a jóléti kiadások értéke, ott még érthető is lenne, hogy a kormány építkezésekben gondolkodik. A probléma azonban az, hogy Magyarországon nem ez a helyzet. Önök az átlagkeresetek mögé bújnak, azt helyezik e lőtérbe, de emögött a magyar lakosság több mint felének durva leszakadása áll. Tehát az átlag a legjobban kereső 20 százalék emelkedését eredményezi, amiatt mutatnak jó képet a jövedelmikereseti átlagok, ugyanakkor a lakosság nagyon jelentős része, 40 szá zaléka a létminimumkeresetet sem éri el. Tehát az, hogy a 2015. évi költségvetésről szóló beszámoló azt mutatja, hogy önök spóroltak a nyugdíjakon, spóroltak az oktatáson és az egészségügyön, nem elfogadható a Szocialista Párt számára, mert ezekkel kapcso latban más a társadalmi elvárás. Arról már nem is beszélek, hogy önök mit ígértek mind a 2010es, mind a 2014es választáson. Azt ígérték, hogy megmentik az egészségügyet, azt ígérték, hogy talpra állítják az oktatást, ezzel szemben pont az ellenkezőjét le het tapasztalni itt, a költségvetési beszámoló esetében tényszerűen is. Tehát nemcsak a szubjektív érzés van, hanem objektíve a számokban is. (19.00) A másik súlyos probléma, amiről szólni kell egy költségvetési zárszámadásnál - erről már az általános vita során is vitatkoztunk itt a plenárison , ez a versenyképesség romlása. Tehát miközben a költségvetés mutatói látszólag javulni tűnnek, a versenyképesség szubjektív megítélése, ami igazából a befektetők döntését jelentősen meghatározza, romlik. Úgyhogy a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a vagyonbiztonság, a gazdaság fejlődésébe, a piac biztonságába vetett hit sajnos nem állt helyre. Az önök politikája, a kiszámíthatatlan különadókkal, a jogszabályok egyik napról a másikra történő változtatásával előidézett hangulat nem segíti a
