Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
171 fogyasztóvédelmi szempontokból, fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetőleg a munkaügyi perekben alkalmazhatók leginkább ezek a megújított eljárási modellek. Tisztelt Ház! Tehát meggyőződésünk, hogy az előttünk fekvő új polgári eljárásjogi törvény, új polgári perrendtartás teljes mértékben megfelel az alkotmányos előírásoknak, az Alaptörvény betűinek és szellemiségének, és egy korszerű, új polgári perben tudja segíteni az á llampolgárok jogérvényesítését, amely az általam előbb mondott módon hozzájárul a jogállamiság erősítéséhez. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : K öszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bárándy Gergely képviselő úr, aki a felszólalását az emelvényen mondja el. A képviselő úr az emelvényen van. Parancsoljon! DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban és elsősorban azt szeretném nehezményezni, méghozzá nagymértékben, hogy a miniszter úr azután, hogy elmondta az expozéját, azonnal távozott a teremből, a nnyit nem várt meg, hogy az első vezérszónok belekezdjen a szónoklatába. Valószínűleg ennyire becsüli a parlamentet, és ennyire érdekli az egyes frakcióknak az álláspontja egy polgári perrendtartásról, egy vadonatúj kódexről. Azt gondolom, ez elfogadhatatl an és szokatlan is a magyar parlamentben. Érdeklődéssel hallgattam mindazonáltal a miniszter úrnak azt a felsorolását, hogy milyen hosszú ideig, kikkel és hány körben egyeztetett erről a törvényjavaslatról. Sajnálatos, hogy a törvényalkotók kimaradtak ebb ől a körből, nekünk bő egy hetünk volt arra a benyújtástól számítva, hogy a törvényjavaslatot tanulmányozzuk, mindazonáltal természetesen igyekeztünk felkészülni erre a vitára, ami ilyenformán természetesen teljes körű nem lehet. Amikor egy új kódexről, az egyik legfontosabb törvényünkről szólal fel vezérszónokként a legnagyobb ellenzéki frakció képviselője, úgy hiszem, helyes, ha néhány olyan elvi kérdésről szól, amelyet megjelenni lát vagy éppen hiányol, akár kódexen belül, akár annak a jogi környezetében . És első körben ki kell térni arra a társadalmi környezetre, amelynek szabályrendszerét nagy részben e kódex kívánja szabályozni. Ezek ismeretében lehet csak eldönteni egyes rendelkezésekről, hogy támogathatóake vagy sem. Márpedig vannak olyan rendelkezé sek, amelyek úgy önmagukban helyesek, de ebben a társadalmi környezetben nem. A jognak elismerem a társadalomformáló szerepét, azonban ezt elsősorban az anyagi jogi szabályokra tudom értelmezni, és sokkal kevésbé az eljárásjogira. Az eljárásjognak, úgy his zem, inkább a társadalmi valóságnak, a társadalom és a hatóságok anyagi lehetőségeinek, a kulturális hagyományoknak, a technikai fejlettségnek figyelembevételével kell az anyagi jogi szabályok alkalmazásának optimális módját meghatároznia. Álláspontom szer int ez a javaslat e felvetésnek sok helyen nem tesz eleget. Ha a világ fejlődési irányát veszem alapul, helyeselni tudom például az elektronikus ügyintézésre való átállást. Gyakorló szakemberekkel való konzultáció utá n azonban azt kell mondanom: vélhetően ennek a törvényben foglalt módja nem kellően átgondolt. Számos törvényt tárgyaltunk már meg az elmúlt években együtt itt az Országgyűlésben, amely az eügyintézést erőltette, azután ugyanezen törvények hatálybalépésén ek eltolását is, van, amelyikét többször is, meg a tartalmi módosításaikat. Szóval, az irány rendben van, de a javaslat nem veszi figyelembe a realitásokat. És vannak persze a javaslatnak jó és előremutató rendelkezései. A bírói gyakorlat és a tudományos e redmények kodifikálása helyes, de egyértelműen jó irány a perelterelés lehetőségeinek a fejlesztése is. Így fejlődik és csiszolódik a jog a társadalommal együtt. Azt gondolom, jól beválhat az állítási és bizonyítási szükséghelyzet, a csoportos perlési lehe tőségek új lehetőségei avagy a szakértői bizonyítás új szabályai. Helyes az a fő célkitűzés, amely az eljárások gyorsítását határozza
