Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
170 Jelentős szabály, jelentős változtatás, hogy a nem védekező alperessel szemben tárgyalás nélkül, írásban kib ocsátható a bírósági meghagyás, akár, ahogy mondtam, tárgyalás nélkül, tehát egy korábbi szakaszban kibocsátható a bírósági meghagyás. Ebben az esetben a per viszonylag hamar véget ér. Tételezzük fel, hogy mindez annak bekövetkezte után fog hatásos lenni v agy hatékony lenni, hogy az alperes valóban értesült a vele szembeni perről. Keresetváltoztatás, viszontkeresetelőterjesztés, ahogyan mondtam, korlátozott, szűk körben megengedhető lesz ezekben a perekben. (13.20) Ahogyan a miniszter úr is említette, a bí ró aktívabb szerepet fog játszani a perben, a bírót aktívabb szerepre készteti az új eljárási törvény. A bíró részben segíti is a feleket abban, hogy a per tárgyát, a döntés, az ítélet meghozatalának szempontjából lényeges körülményeket feltárják, részben természetesen nemcsak egy tájékoztató funkciója van a bírónak, hanem saját maga számára, önmaga számára is egyértelművé teszi az eldöntendő kérdéseket. És természetesen a bíró abban is segít, hogy azon az első érdemi tárgyaláson vajon a feleknek mit kell e lőadnia, mit kell bizonyítania, milyen eljárási cselekményeket kell ahhoz végeznie, hogy a bírót döntési helyzetbe hozzák. Az eljárás minden szereplőjétől aktívabb magatartást és felelősségteljesebb magatartást követel meg az új eljárás, ez azonban, mondha tnám, természetszerű, hiszen azt kell feltételeznünk, hogy az eljárásban mindenki abban érdekelt, hogy az ítélet megszülessen. Nem indulhat ki a törvényhozó abból, hogy vannak az eljárásnak olyan szereplői, akik nem érdekeltek az érdemi döntés meghozataláb an, legyen az peres fél, legyen az az eljárás más résztvevője, vagy akár legyen az maga a bíró. Tehát nem indulhatunk ki abból, eleve jóhiszeműen kell hogy hozzáálljunk ehhez az eljárási törvényhez, jóhiszemű eljárást várunk el mindenkitől, hiszen, mondjuk úgy, hogy a deviancia nem lehet főszabály, vagy mondjuk úgy, hogy ez a rosszhiszeműség nem lehet főszabály, nem lehet, hogy abból induljon ki a törvényhozó. A törvényjavaslat az alapelvek szintjén jelentős üzeneteket hordoz, hogy így mondjam, tehát a törv ényjavaslatnak az alapelvek között olyan üzenetei találhatók, amelyek az egész eljárás szempontjából meghatározó jelentőségűek, tehát amelyek áthatják az egész eljárást. Az előbb már említett fokozott felelősség idetartozik. A miniszter úr is említette az igazmondási kötelezettség előírását, amely nyilván értelemszerűen használható alapelv, hiszen nem lehet teljes igazmondási kötelezettséget, saját érdekei ellenére senkit nem lehet nyilatkozatra kényszeríteni. A bírói aktivitás is idetartozik, az előbb emlí tett alapelvek közé, ezt nem is kívánom részletezni, hiszen erről már az előbb beszéltem. Tisztelt Ház! A legfontosabb újítások ezenkívül még természetesen az eljárás minden szakaszában megtalálhatók, akár az általános hatáskör telepítése a törvényszékhez, akár a járásbírósági hatáskörök, mondjuk úgy, hogy kivételessé válása; ezek mind olyan intézkedései az új törvényjavaslatnak, amelyek az eljárás hatékonyságát és végül is a bírósági eljárás mielőbbi, észszerű határidőn belül való megszületését biztosítják . Nagy jelentősége van az új bizonyítási szabályoknak is, ahogyan az előbb a miniszter úr is ismertette a szakértői bizonyítás koncepcionális megújításának új szabályait. A szakértői bizonyítás sokszor a rákfenéje ezeknek az eljárásoknak, maga az eljárások elhúzódása nagyon sok esetben a szakértői bizonyítás nehézkes vagy egyes esetekben rosszhiszemű vitelének a következménye. Újítása a törvényjavaslatnak - de azt gondolom, hogy ha valaki figyelte az elmúlt évek jogalkotását, akkor már nem lehet teljesen új - a kollektív igényérvényesítés, hiszen a kollektív igényérvényesítéssel régóta próbálkozik a rendszerváltás utáni jogalkotás. A kollektív igényérvényesítés ebben az esetben a közérdekből indított perek és a társult perlés formájában került a törvényjavas latba, ezek elsősorban a gyengébb felet védik, mondjuk úgy, hogy a
