Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
166 szakasznak a legfontosabb perbeli eseménye a perfelvételi tárgyalás, ami Plósz tervezetében is hangsúlyos szerepet kapott, és ami szerinte még élesebbé teszi a két eljárási szak kettéosztását. A javaslatban a szóbeliség mellett a perfelvételi szakban nagyobb szerepet kap az írásbeliség. (13.00) Ezt a megoldást a Plószféle javaslat országgyűlési vitájában úgy dicsérték a kortársak, amely szerint a „javaslat ne m ragaszkodik szorosan a merev szóbeliséghez, hanem megfelelő kapcsolatot teremt a szóbeliség és az írásbeliség között akkor, amikor az írásbeliséget kisegítő, előkészítő szerepre szorítja.” A szóbeliség és írásbeliség egyensúlyának megteremtésére törekszi k a javaslat is, ahol az írásbeliség a perelőkészítés körében jut fő szerephez. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy egyszerűbb jogvitákban vagy alperesi elismerés esetén perfelvételi tárgyalás tartása nélkül fejeződhessen be a perfelvételi szak, de a fe lek ilyenkor is kérhetik a tárgyalás tartását. A perfelvétel lezárásának legfontosabb joghatása a preklúzió, amely szerint a perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyí tékok és indítványok előterjesztésére. A korlátozás célja egyrészt az, hogy egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rögzültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, és ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizo nyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. A korlátozás másik indoka egyrészt, hogy megakadályozza a per elhúzódását, másrészt, hogy kizárjuk a meglepetésítéleteket. Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik. Célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvita vonatkozásában az ott rögzített keretek között a bizonyítás lefolytatásra kerüljön, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válik, és a per érdemében emiatt korábban születhet döntés. Nézzük a hatásköri szabályozá s megújítását! A javaslat a négyszintű bírósági szervezethez igazítja a hatásköri szabályozást, fenntartja a két elsőfokú bemeneti szintet, és számos európai megoldást követve általános hatáskörrel a törvényszéket ruházza fel. Ez azt jelenti, hogy a törvén yszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását a törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. Fontos kiemelni, hogy ez nem okoz jelentős arányeltolódást az ügyérkezésben, inkább a dogmatikai következetesség szempontjából van jelentőség e, mert a javaslat az egységes perrendet a törvényszékre, a bonyolult ügyekre modellezi, és ehhez képest határozza meg a járásbírósági ügyekben alkalmazandó eltéréseket, könnyítéseket. Itt tartom indokoltnak azt is megjegyezni, hogy a javaslat főszabállyá teszi a törvényszéki eljárásban a fél számára a kötelező jogi képviseletet. Ennek indoka, hogy az utóbbi évtizedekben a polgári jogviták a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbá váltak, így a felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alpere si oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szakember közreműködésével történő eljárását. Megjegyzem: ma is az ügyek 8085 százalékában, ami a törvényszék előtt folyik, jogi képv iselő jár el a felek képviseletében. Nézzük az egységes perrendet! A javaslat egységes perrendet vezet be, amit az általános hatáskörrel rendelkező törvényszékre modellez. Az egységes perrend azt jelenti, hogy azonos eljárási szabályok szerint bonyolódnak a perek a törvényszék előtt és a járásbíróság előtt. Járásbírósági szinten, ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, számos, a jogérvényesítését segítő szabály kerül bevezetésre, például formanyomtatványok alkalmazása, beadványok, nyilatkozatok szóban t örténő előterjesztésének lehetősége, amelyekkel szemben alacsonyabb elvárásokat támaszt a javaslat, és a felet szélesebb körű bírói anyagi pervezetés is segíti. A javaslat áttekinthetően, külön fejezetben foglalja össze a járásbíróságon alkalmazandó eltéré seket. Néhány szó a bizonyításról. A javaslat több ponton megreformálja a bizonyítás szabályait. Törvényi szinten rendezi a bizonyítási szükséghelyzet problémáját. A bizonyítási szükséghelyzet azokra a kirívóan információaszimmetrikus helyzetekre ad szabál yozási megoldást, amikor a
