Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
167 bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, például orvosi műhibaperben az alperes rendelkezik a bizonyításhoz szükséges okiratokkal, és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg el lehetetleníteni. A bizonyítási szükséghelyzet javaslat szerinti jogkövetkezménye a tény fennállásának megállapítása, ha a bíróban kétely e tekintetben nem merül fel. A javaslat rendezi a jogsértő bizonyítási eszközöknek a perben történő használhatóságát. E z a problémakör nem új keletű. Már a 80as évek perjogi kodifikációja során is felmerült, hogy „a személyiségi jogilag tilos adatszerzés bizonyításbeli következményeit” - ahogy Gáspárdy László mondta - rendezni kell, de a technika fejlődésével a jogellenes en készült vagy felhasznált bizonyítási eszközök perbeli felhasználásának szabályozása még aktuálisabbá vált. A magyar bírói gyakorlat régóta kezelni próbálja ezt a sajátos érdekmérlegelést igénylő helyzetet, de a javaslat módot adott a tovább nem halogath ató törvényi szabályozás megteremtésére. A javaslat általános jelleggel rögzíti, hogy jogsértő bizonyítási eszközök a perben nem használhatók fel. Ennek indoka, hogy a jogállamban nem alkothatók olyan szabályok, amelyek a jogkeresőket jogellenes cselekmény ekre ösztönzik. A javaslat ezért rögzíti, hogy abszolút kizárt az olyan bizonyíték felhasználhatósága, amelyet az élethez és a testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg vagy így állítottak elő. Más esetekben a b izonyíték befogadhatósága tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörben dönt. Ennek körében azt kell mérlegelnie, hogy a fél bizonyításhoz fűződő méltányolható magánérdeke vagy a másik fél személyiségi jogának védelme élvez prioritást. A mérlegelés során azt i s figyelembe kell venni, hogy a bizonyíték megszerzése, felhasználása milyen súlyú jogellenességet valósított meg. A jogsértő bizonyítási eszköz befogadása akkor lehet indokolt, ha a fél más módon nem tudja állításait bizonyítani. Ha a bíróság befogadja a jogsértő bizonyítékot, ez önmagában a felet nem mentesíti a büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi felelősség alól. A bizonyítással kapcsolatos szabályozás leglényegesebb újítása a szakértői bizonyítás koncepcionális megújítása. A javaslat szerint a f él három úton szolgáltathatja a szakvéleményt: a megbízott magánszakértője, más eljárásban kirendelt szakértő vagy a perben kirendelt szakértő útján. A három út egyszerre nem vehető igénybe, azok között a bizonyító félnek kell választania. Választását sajá t anyagi körülményei, a pervitelben való jártassága, az adott szakkérdés jellege, illetve az ügy körülményei befolyásolhatják. A magánszakértői bizonyítás intézményesítése megszünteti azt a hatályos, perelhúzó gyakorlatot, amely szerint a magánszakvélemény t nem a fő bizonyításra, hanem a kirendelt szakértő szakmai hozzáértésének a megingatására, cáfolatára terjesztették be. A megbízott szakértő csakis olyan személy, akit a bíróság egyébként kirendelhet. A szakértőkre irányadó, a pártatlanságot és a magas sz akmai színvonalat biztosítani hivatott, alkalmassági, képzési, fegyelmi vagy éppen büntetőjogi szabályok ugyanúgy vonatkoznak a megbízott, mint a kirendelt szakértőre. A magánszakértői vélemény nem lehet egyoldalú sem, ugyanis a javaslat előírja a magánsza kértő számára, hogy a szakvéleményét ne csak a megbízója által szolgáltatott adatok alapján, hanem az ellenfél nyilatkozatait is értékelő módon készítse el. Ellenkező esetben a szakvéleménye a perben nem lesz szakvéleményként felhasználható, csak mint a fé l nyilatkozata. Néhány szót a perorvoslatokról. A javaslat hatékonyabbá kívánja tenni a perorvoslatok szabályait. E tekintetben a tervezet kettős célt kíván megvalósítani: megfelelően érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, ugyanakkor a szabályozás, követ ve a feszes menetrendű és a felek fokozott aktivitását feltételező elsőfokú eljárás szabályait, ne adjon lehetőséget a perelhúzásra a perorvoslati eljárásokban sem. Ennek érdekében a javaslat meghatározza a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének terjed elmét, ehhez képest határozza meg a fellebbezés kötelező tartalmát, és rögzíti, hogy a másodfokú bíróság főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést. De ha a felek kérik, természetesen van tárgyalás.
