Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
163 Figyelemmel arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium tiszta profilú jogászminisztérium, a polgári perrendtartás kidolgozását és magát a kodifikáció irányítását magára vállalta, természetesen figyelembe véve a korábbi munkaanyagokat. A munka irányít ására miniszteri biztost neveztem ki Wopera Zsuzsa személyében, aki egyben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára. Wopera Zsuzsa vezetésével az Igazságügyi Minisztérium rendkívül felkészült és elhivatott munkatársai kiemelkedő mu nkát végeztek annak érdekében, hogy a mai napon bemutathatom a polgári perrendtartás tervezetét. De köszönettel tartozom azoknak is, akik segítették az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkáját; elsősorban 14 munkabizottságban több mint száz kiváló jo gász kollégának, bíráknak, ügyvédeknek, ügyészeknek, közjegyzőknek, a tudomány képviselőinek, akik sokszor rövid határidőn belül is szakértői anyagokkal segítették a kodifikációt. Külön köszönet jár a munkabizottságokat koordináló Varga István egyetemi tan árnak, majd a munkába később becsatlakozó és a szerkesztőbizottság elnöki feladatát ellátó Szabó Imre professzor úrnak is. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ezt követően magáról a célról és a megvalósításról beszéljek. A koncepció főbb szabályozási célként határozta meg a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetési előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtését, a törvé nyszéken induló perekben a kötelező jogi képviselet előírását, a társult per hazai szabályainak megalkotását és a modern információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázását az új perrendben. Már a koncepció döntött a közigazgatási bíráskodásra vonatk ozó szabályok külön törvénybe foglalásáról, függetlenül annak szervezeti kereteitől. Ez egy külön törvény, ennek az előkészítése folyamatban van. A koncepció azt is eldöntötte, hogy a munkaügyi bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályokat továbbra is a polg ári perrendtartás szabályozza, és a munkaügyi perekben továbbra is fennmarad a gyakorlatban jól funkcionáló ülnökrendszer. Már a koncepció kimunkálása során is nagy figyelmet fordítottunk a külföldi megoldások elemzésére, és az ott bevált szabályozás magya r jogrendszerbe történő beilleszthetőségének vizsgálatára. A törvényjavaslatban felfedezhetők a német, az osztrák, a svájci és a szlovén polgári perrendtartási törvény egyes eljárási szabályaihoz hasonló megoldások. Az elmúlt 25 évben a legtöbb volt szocia lista ország polgári perrendtartása megújult, vagy új perrendtartási törvények, vagy átfogó novelláris jellegű módosítások születtek. Új polgári perrendtartása lett a balti államoknak, Szlovéniának, Horvátországnak, Bulgáriának, Oroszországnak, de számos n yugateurópai ország polgári perrendje is megújult, így Spanyolországé, Svájcé. Ezek indoka elsősorban az, hogy az utóbbi évtizedekben bekövetkezett társadalmigazdasági változások generálta kihívásokra a régi perjogi megoldások nem tudtak megfelelő válasz okat adni, ahogy nálunk sem. A törvényjavaslat alapvető jellemzőit tekintve továbbra is inkább a kontinentális eljárási rendszer jegyeit hordozza magán, mintsem az angolszász országokra jellemző adverzariális rendszer ismérveit. Amellett, hogy a törvényjav aslat nagy hangsúlyt fektet a felek rendelkezési jogára, a jogvita eldöntése során a bírónak is kifejezetten aktív szerepet szán. A bíró feladata tehát nem korlátozódik csupán a döntés meghozatalára, hanem az anyagi pervezetés új szabályaiból következően k özrehat a jogvita kereteinek a meghatározásában és segíti a nyilvánvaló jogérvényesítési hibák kiküszöbölését. E tekintetben is figyelembe kellett vennünk az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntéseit. A koncepció alapján megkezdődött a normaszöveg kimunkálás a, amelynek közigazgatási egyeztetésre bocsátását 3 hónapos előzetes érdemi szakmaitársadalmi egyeztetés előzte meg, melynek keretében a javaslatot különböző szakmai testületek, egyetemek véleményezték és támogatták.
