Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
164 A koncepció elfogadása óta több mint h úsz szakmai rendezvényen, vitaülésen mutattuk be a javaslatot országszerte. Magam is jó néhány ilyen rendezvényen részt vehettem, és igyekeztünk minden kérdésre választ adni. Az említett kormányhatározatban felállításra került főbizottság vitára alkalmasna k tartotta a tervezetet, ugyanakkor korrekciók elvégzését javasolta, aminek az igazságügyi miniszter által felállított szerkesztőbizottság ezt követően eleget is tett. (12.50) A javaslat közigazgatási egyeztetése keretében az előterjesztés a minisztériumok mellett az igazságszolgáltatási szervekkel, az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel és az érintett jogalkalmazók szakmai szervezetével, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával, a Magyar Igazság ügyi Szakértői Kamarával is egyeztetésre került. Köszönöm, hogy már eddig is többen üdvözölték a tervezet benyújtását. A kormány 2016. július 20án tárgyalta a javaslatot, és döntött annak Országgyűlés elé terjesztéséről. A következőkben a törvényjavaslat főbb újításairól és azoknak a magánjogi jogviták eldöntésére gyakorolt, tervezett kedvező hatásairól szeretnék szólni. Nézzük a javaslat szerkezetét, tagolását! A tervezet szerkezeti felépítése perjogi hagyományainkhoz igazodik, legnagyobb szerkezeti egysé g a rész, azon belül fejezet, alcím, szakasz, bekezdés. Valamennyi szakasznak címe van, ami az abban foglalt rendelkezések tartalmát előrevetítve mind az értelmezést, mind az eljárás menetének követését is segítik, így a javaslat szerkesztési technikája a Ptk.hoz igazodik. A javaslat 11 részből, 47 fejezetből, 633 paragrafusból áll. Nézzük az eljárást gyorsító rendelkezéseket elsőként! A szocialista polgári perjog célja az anyagi igazság érvényesítése volt, ahogyan arra a törvényjavaslat országgyűlési expo zéjában utalt az előadó képviselő: a bíróságnak nem csupán a felek által rendelkezésre bocsátott adatok és tények alapján kell eljárnia, hanem köteles behatolni az egyes jogviszonyok valódi lényegébe, s törekednie kell a peres felek valóságos jogainak és k ölcsönös viszonyainak felderítésére. Ez a megközelítés mind a Plószféle 1911. évi polgári perrendtartás, mind a törvényjavaslat szellemiségétől idegen. A bíróság döntésének határait a felek rendelkezési joga szabja meg, a hatékony jogérvényesítés kereteit kell az eljárási törvénynek biztosítania. Magyary Gézát idézve: a per célja olyan ítélet, amely a sértett vagy veszélyeztetett magánjogi jogosítványt, vagy esetleg csak veszélyeztetett magánjogi érdeket érvényesíti, illetve, ha ilyen nem bizonyul be, az e llen megvéd. Ezzel egybecsengve az 1267/2013as kormányhatározat is azt tűzte ki célul, hogy az új polgári perrendtartás biztosítsa az anyagi jogok hatékony érvényesítését. Meghatározó jogalkotói célkitűzés volt tehát, hogy úgy alakítsuk ki mind az elsőfok ú, mind a perorvoslati eljárások és a különleges perek szabályait, hogy azok minden jogkereső számára, akár jogi képviselővel, akár anélkül jár el, egyaránt biztosítsák a hatékony és koncentrált per feltételeit. Ezt egyebek mellett az alábbiakban kiemelt j ogintézmények, eljárási szabályok garantálják: osztott perszerkezet: tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenet, mindkét fél számára egyértelmű, hogy mit kell tennie az egyes eljárási szakban, amit, ha elmulaszt, később nem pótolhat; strukturált beadványok: a l egfontosabb beadványok - keresetlevél, ellenkérelem, ellenkövetelések - tartalmát a javaslat pontosan meghatározza, ez elősegíti, hogy a lényeges kérdésekre koncentrálódjanak az iratok; a keresetlevél és ellenkérelem tartalmát illetően fokozott követelmény ek: biztosítja, hogy a hiánytalan peranyag minél hamarabb rendelkezésre álljon; a jogi képviselő nélkül eljáró felet segítő formanyomtatványok: ezzel elkerülhető a hiánypótlás, ami elhúzza a pert; az írásbeliség és szóbeliség megfelelő egyensúlya mentén ki alakított perelőkészítés. A perhatékonyságot biztosítja az ellenkérelem, viszontkereset, beszámítás írásbeli előterjesztésének előírása. Ugyanígy a perhatékonyságot biztosítja, hogy a nem védekező alperessel szemben tárgyalás tartása nélkül kibocsátható a bírósági meghagyás. A perelhúzódás elkerülése szempontjából kiemelt fontosságú a keresetváltoztatás, viszontkereset előterjesztésének korlátozása: fő szabály szerint csak a perfelvételi szakban, később nem; kötelező
