Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általános vita megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
162 Werbőczy korában is, aki éppen fontossága miatt vette fel az eljárásjogi rendelkezéseket kódexébe, amely így a szabályozott területekre tekintettel Hármaskönyv elnevezés alatt vált ismertté. (12.40) Az első modern polgári perrendtartásunk megalkotása, az 1911. évi I. törvénycikké, Plósz Sándor nevéhez fűződik. A törvényjavaslat előadója 1910. november 16án maga a jogtudós volt, aki expozéját azzal kezdte, hogy n ehéz helyzetben van, amikor egy törvényjavaslat szükségességét kell megokolnia, ami 42 esztendei várakozás után kerül végre az Országgyűlés elé. Kortársai a javaslat vitájában az alábbi szavakkal méltatták az előterjesztést: „A rendezett jogállapotok, az i gazság kiszolgáltatásának megbízható volta nemcsak a jogkereső közönségnek és nemcsak a hivatásos jogászoknak érdeke, hanem fokmérője egy nemzet kultúrájának és erős biztosítéka a gazdasági élet fejlődésének.” Az 1911. évi polgári perrendtartás maradéktala nul érvényre juttatta a XIX. századi jogfejlődés során kialakult alapelveket, szóbeliség, normavilágosság, közvetlenség, a bizonyítékok szabad mérlegelése, másfelől megteremtette a bíróság és a felek modern együttműködését. Az utó kor egybecsengő ítélete szerint az 1911. évi I. törvénycikk korának legjobban sikerült európai perjogi kódexe lett, aminek megoldásait több országban tanulmányozták és mintának tekintették. Ma, amikor egy új polgári perrend tervezetét mutatom be a tisztelt Ház előtt, fontosnak tartottam, hogy megemlékezzünk egy több mint száz esztendővel ezelőtt ugyanebben a Házban elfogadott törvényről és annak megalkotójáról, Plósz Sándorról. Az 1911. évi kódexet helyezte hatályon kívül 1953. január 1jével a Rákosikorsz akban készült, ma is hatályban lévő polgári perrendtartás. A törvényjavaslatot 1952. május 29én nyújtották be az Országgyűlés elé. Az előterjesztő a Dobikormány igazságügyi minisztere, Molnár Erik volt. A javaslatot a Ház még aznap vita nélkül fogadta el . Ez a kódex az 1923. évi szovjet polgári eljárási törvénykönyvet kívánta utánozni. Az 1952. évi III. törvény megalkotása alapvetően bíróközpontú volt, a felek autonómiáját háttérbe szorító eljárást vezetett be. Az állampolgárok személyi és vagyoni jogvitá i - a korszak paternalista, etatista felfogásának megfelelően - a bíróság gondoskodása és az ügyészség vigyázó szemei előtt zajlottak. Ez azt jelentette, hogy a felek rendelkezési joga a bíróság és az ügyészség ellenőrzése alá került. Természetesen a ma ha tályban lévő 1952. évi III. törvény már nem hasonlít elfogadáskori állapotához. Már a rendszerváltás előtt, majd azt követően is számos novella módosította, egészítette ki a törvényt. Mindazonáltal e törvény mára ma már nem tud korszerű válaszokat adni a k or kihívásaira, és az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az eljárások hatékonysága érdekében újra kellett gondolni. Ezért is tartom jelentősnek, hogy a mai napon bemutathatom az új polgári eljárási törvény alapjait. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a t örvényjavaslat több évtizedes várakozás után kerül a tisztelt Ház elé, szinte mondhatjuk itt is a 42 évet. Az új polgári eljárási kódex megalkotásának szükségességéről a kormány az 1267/2013. kormányhatározat elfogadásával döntött. Ezt követően kezdődhette k meg a megalapozó munkák, majd a koncepció elfogadása és végül maga a kodifikáció. Tehát több, jól elhatárolható szakaszt követően készült el a tervezet. Miniszteri megbízatásom megkezdésekor 2014. június 30án kaptam kézhez Németh János emeritus professz or úrtól az akkori szerkesztőbizottság által elkészített polgári perrendtartás tervezetét érintő lehetséges koncepciót, amelyet mint munkaanyagot kiválóan hasznosítani tudtunk. E döntéselőkészítő, több száz oldalas munkaanyag tudományos alapossággal problé mákat vázolt fel, lehetséges megoldási javaslatokat vázolt fel az Igazságügyi Minisztérium számára. E munka is jelentősen hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az Igazságügyi Minisztérium által elkészített szabályozási koncepciót a kormány 2015. január 14én e lfogadta.
