Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa:
160 Még egyetlenegy dologra szeretnék még kitérni. Örömmel olvastam - sajnos a migránshelyzet hozta ezt , hogy a visegrádi együttműködés megvalósul az ombudsmanok köz ött is, tehát egy ilyenfajta nemzetközi tapasztalatcsere vagy együttműködés itt is megvalósul. Azt gondolom, hogy bármifajta ilyen jellegű együttműködés csak hasznos lehet, amikor a tapasztalatokat egymás között megosztják. Körülbelü l ez az, amit még el akartam mondani, hozzá akartam tenni, ami nem fért bele a vezérszónoki felszólalásomba. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszó lalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az együttes általános vitát lezárom. Most a beszámoló, illetve a határozati javaslat előterjesztőinek zárszavaira kerülhet sor. Elsőnek megkérdezem Székely László urat, az alapvető jogok biztosát, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Természetesen; ott is, itt is, rendelkezésére áll. (Dr. Székely László: Nem tudom, hogy kell ezt bekapcsolni.) Mindjárt segít a teremszolgálat. Öné a szó, parancsoljon! (Nincs hangosítás. - Dr. Szék ely László: Engedjék meg, hogy felmenjek a pulpitusra.) Hoznak egy kézi mikrofont. (Dr. Székely László felmegy a pulpitusra.) DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa : Nagyon szépen köszönöm. Az igazság az, hogy eredetileg nem készültem zárógondolatok ra, de nagyon inspiráló volt ez a délelőtt, amit önökkel tölthettem. Nagyon köszönöm a hozzászólások elismerő részét. Korábban úgy gondoltam, ahhoz legalább meg kéne halni, hogy az ember ennyi dicséretet halljon magáról, a ravatalon fekve. Nagyon köszönöm a kritikákat is, mert ezek nagyon fontos visszacsatolások számunkra, és meghatározzák a munkánkat. Még az is eszembe jutott, hogy tulajdonképpen tarthatnánk gyakrabban ilyenfajta közös eszmecseréket, máris elláttak minket ügyekkel. Nem mintha nem lenne elé g, de nagyon szépen köszönjük. Nem fogok mindenre reagálni, ne aggódjanak. Az egyik, amit érzékeltem, Kaposvár és a Zita Speciális Gyermekotthon. Erre hadd válaszoljam azt, hogy ez egy OPCATvizsgálat volt. Az OPCATnek egy több ezer oldalas protokollanyag a van, ami meghatározza, hogy mit kell tenni a nemzeti megelőző mechanizmusnak akkor, ha megjelenik egy ilyen fogvatartási helyen. Ezeket én megváltoztatni nem tudom. Az OPCATet nem én kértem, azt a hivatal megkapta. Ez egy nemzetközi szerződésből származ ó kötelezettség teljesítése. Ez a több száz, de lehet, hogy több ezer oldalas protokoll pontosan leírja azt, hogy mit kell tennem. És ha ezt én nem tenném, vagy nem kielégítően, úgy, ahogy azt Genfben elvárják tőlünk, akkor a Magyar Köztársaságot, bocsánat , Magyarországot, illetve annak kormányát el fogja marasztalni az ENSZ emberi jogi bizottsága. Tehát itt nekem semmifajta mérlegelési lehetőségem nincs arra nézve, hogy mi kerüljön be a jelentésbe. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy pillanatfelvételt. Azon a napon, akkor ezt tapasztalták. Ha az nem igaz, amit leírtunk, akkor természetesen súlyos kritikával illethetők vagyunk. De azt, hogy hogyan csináljuk, én nem tudom befolyásolni. Tehát nem tehetek bele pozitívumokat. Azzal sem értek egészen egyet, ha mege ngedik, képviselő urak, hogy ne lenne empátia a monitoringcsoportban. Dehogy nincsen! Hát magukat az ott dolgozókat is meginterjúvoljuk, megkérdezzük, milyen problémáik vannak. Elhangzott itt valakinek a szájából, hogy azt is vizsgáljuk, hogy nincse kiég és, nincse szükségük szupervizor, pszichológus segítségére. Megnézzük a munkakörülményeiket, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy ilyen körülmények között a feladat ellátását veszélyeztetik, ha nem javítunk ezen. Tehát azt kell mondanom, hogy igenis erős e mpátia van, pontosan azért, mert szolidárisak vagyunk, és tudjuk, hogy milyen nehéz munkát végeznek, feladatot látnak el.
