Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
159 Ombudsman úr jelentése tartalmaz egy olyan részt is, ami arról szól, hogy neki feladata a jogszabályváltozások esetén a véleményezés. Előzetesen kikérik a hivatala véleményét, és számszerűsítve is lehozza, hogy 257 jogszabálytervezet esetében fogalmazott meg határozott véleményt. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, hiszen egy olyan fontos társadalmi részt érint a hivatal vizsgálata, am i alapján nélkülözhetetlen az, hogy e tekintetben a születendő jogszabályok esetében ők előzetes véleményt mondjanak. Amit ebből a szempontból nem tartok jónak - de ez nyilván nem az ő hibájuk, éppen fel akarom rá hívni a figyelmet, hátha meghallgatásra ta lál , az az a probléma, ami a bizottsági ülésen is jelzésre került, hogy a hivatalnak általában 2448 órája van arra, hogy egy ilyenfajta jogszabályi véleményezést letegyen valamelyik minisztérium asztalára. Én azt gondolom, hogy azt nyilván senki nem gon dolja komolyan, hogy 2448 óra alatt a más elfoglaltságai mellett akár a hivatal vezetője, helyettesei vagy bármelyik munkatárs komoly, szakmailag megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe vevő szakvéleményt fog letenni véleményezés formájában. Ezt most azért mondom el, hogy hátha eljut azokhoz a fülekhez, akik ezt a határidőt megszabják, amikor egy minisztérium kiküldi az anyagot. Legyenek arra tekintettel, hogy több idő legyen rá. Sajnos az a baj, hogy ez gyakorlat, mindenhol azt hallom, ahol véleményezésre küldik ki, hogy kétháromnégy nap áll rendelkezésre, például most a közigazgatási bíróságok törvényjavaslattervezetével kapcsolatban is háromnégy nap állt rendelkezésre a szakmának, ráadásul éppen a törvénykezési szünetben. Azt gondolom, a jogalkotó ebben az esetben sajnos úgy gondolja, nincs jelentősége annak, hogy mit fognak írni, én legalábbis ezt a következtetést vonom le abból, hogy ilyen rövid határidőt adnak. Nagyon fontosnak tartok még egy szempontot, amiről korábban nem beszéltem, de szerepel az ombudsmani jelentésben. Staudt képviselőtársam is kitért már rá, illetve a bizottsági ülésen is szó volt az utólagos normakontroll fontosságáról. Már a korábbi viták során is jeleztük, hogy az egyes országgyűlési képviselőknek már nincs meg az a joguk, ami régen nemcsak az országgyűlési képviselőknek, hanem minden embernek, minden állampolgárnak megvolt, hogy utólagos normakontroll iránt forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Ez már nincs meg, minimum ötven országgyűlési képviselő együttes aláí rása szükséges ahhoz, hogy egy ilyen megvalósuljon. Ez nyilván nagyon nehézkes, s azt is tudjuk, hogy csak egy frakciónak van meg ehhez a létszáma, ez pedig a Fideszfrakció, az összes többinek össze kell dolgozni, illetve minimum két ellenzéki frakcióra v an szükség ahhoz, hogy egy utólagos normakontroll iránti beadvány megszülessen. Már korábban is jeleztük, hogy szeretnénk, ha e tekintetben sokkal aktívabb lenne a hivatal. Nem azt mondtuk, hogy néhány tucat beadvánnyal kellene több, hanem álláspontunk sze rint a jelenleginek sokszorosa kellene, hiszen igény van rá, sok esetben a jogszabályok hibája is megvan, ami miatt a normakontrollra szükség lenne. Azt gondolom, hogy nyilván nagyon nehéz egy ilyen feladatot felvállalni, amikor egyetlen év alatt 50 százal ékkal megemelkedett az ügyforgalom, és nehéz elvárni, hogy ötször annyi ilyen beadvány szülessen, de azt gondolom, hogy valahol meg kellene találni azt a középmértéket, hogy mégiscsak erőteljesen megnövekedjen ezeknek a száma. (12.30) Örömmel olvastam a je lentésben azt, ha jól értettem, hogy a büntetésvégrehajtási intézetben a panaszokat megvizsgálva, 99,9 százalékban, ha jól láttam, a panaszok elutasításra kerültek, tehát rendben volt, a büntetésvégrehajtási intézet biztosította azokat az állapotokat, am elyek szükségesek, és a sok panasznak nem volt alapja. Mint ahogy sajnos a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon nem ez az álláspont, hanem ott az, hogy bizony a komoly, súlyos bűncselekményeket elkövető bűnözőknek sok ezer eurós kártérítési igényt ítélnek meg , azért, mert azt állítják ők, hogy olyan körülmények között kellett eltölteniük ezt az időt, ami emberhez nem méltó. Örömmel olvastam azt ebben a jelentésben, hogy az ombudsmani jelentés szerint ezek a körülmények nem egyeznek a strasbourgi Emberi Jogi Bí róság gyakorlatával, hanem itt nem voltak megalapozottak azok a panaszok, amik elhangzottak.
