Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1432 gazdaságok megsegítéséről szólna. Vagy mégis, milyen lépték vagy milyen aranykorona lehet ott, vagy mit termeszthetnek, ami indokolja azt, hogy egy családnak odaadjanak 1500 hektárt 2 milliárd forint érték ben? Egyáltalán, aki 2 milliárd forintot tud költeni állami földre, az mitől minősülne, milyen szempontrendszer szerint minősülne családi gazdaságnak, pláne kicsinek vagy közepesnek? Sajnos, ezekre semmilyen választ nem adott, folyamatosan csak a szokásos kormányzati kommunikációt tolja itt nekünk államtitkár úr. A statisztikákkal nagyon jól bánik, de itt arra szeretném kérni, hogy hagyjuk már ezeket a fél, egykéthárom hektáros, diribdarab földeket. Senki nem szólt volna önökre, ha három hektár alatt azt mondják, hogy az állam nem tart meg földtulajdont, és ezt, mondjuk, privatizálja! A probléma a zsíros, nagy darab, egybefüggő földterületekkel van, amelyek ráadásul, a hazug kommunikációval ellentétben javarészt sosem voltak egyébként, mondjuk, kisgazdaság ok tulajdonában. Tehát ez nem, mondjuk, az államosítások idején keletkezett nagybirtok, hanem jóval korábban, és komoly közcélokat szolgáltak ezek a birtokok. A régi hercegi, főúri birtokok méretéhez képest is most már egy jelentős számú újgazdag, kormányk özeli kör alakult ki, akik hasonló birtokmérettel rendelkeznek. A nagy különbség az, hogy ők semmilyen közjót nem látnak el, semmilyen közjó funkciót nem látunk ezen úriemberek részéről, hacsak nem a sportbeli gyanús támogatásokat vesszük annak, de azt meg úgyis dotálja az állam a másik oldalról, nem is kevéssé. Nem értem, miért pont az állami területekkel kellett kialakítani ezt a hűbéresi rendszert. Egyik felszólalásában azt mondja államtitkár úr, hogy az ellenzék miért ugrál, mert ez az állami földterüle t, amit privatizáltak, talán 23 százaléka az összes földvagyonnak, másik felszólalásában pedig elmondja, hogy ez micsoda óriási segítség volt a magyar gazdálkodóknak, a magyar vidéknek. Most már jó lenne eldönteni. Egyszer, ha úgy tartja a kedve, és a mon danivalóját úgy kívánja aláhúzni, akkor ezt bagatellizálja, és azt mondja, hogy egy minimális területről van szó, ha pedig úgy tartja jónak, akkor felnagyítja, és azt mondja, hogy most aztán megmentettük a magyar gazdatársadalmat, és mostantól majd minden kihívásnak képes lesz ellenállni. Nem, államtitkár úr! Ez a földterület ahhoz biztosan kevés, hogy érdemben, az egész országra vetítve, mondjuk, ha a GDPt tekintjük mérőszámnak, érdemi változást hozzon, és a mezőgazdaság helyzetét ilyen szempontból jelent ősen javítsa. Ahhoz viszont nagyon is sok volt, hogy sok ezer tisztességes vidéki munkahelyet tudtunk volna ennek alapján és erre építkezve létrehozni. Jó néhány minőségi önkormányzati projekt van, ami bebizonyította azt, hogy néhány hektáron is hány munka helyet tudnak létrehozni, és így helyben maradásra bírni az ott élőket, könnyebb életet biztosítani az ottani családok számára. Erre kellett volna ezt a földterületet felhasználni, és nem a Csákvári Mezőgazdasági Zrt.nek, Mészáros Lőrincnek meg Claessensé knek odaadni, akárhány kilós bikát is lőhet majd ezért államtitkár úr. Vagy nem tudom, mi alapján döntötték el, hogy ő kaphat ilyen földterületet vagy nem kaphat; ezt bizonyára ön jobban tudja. De higgye el, hogy a vidéki Magyarországnak ez nem lesz segíts ég attól, hogy önnek lesz hol vadásznia! Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! A vitát lezárom, mert nem látok jelentkezőt. Megkérdezem Bitay Örsöt, hogy kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Igen, úgyhogy államtitk ár úré a szó. DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Harangozó Gábor képviselő úr újra fölvetette a kétharmadosság kérdését a bevételek kapcsán. Azt tudom önnek mondani, hogy ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény rossz, a bevételeket szabályozó 28. §t indokolatlanul feles törvénnyel fogadta el az Országgyűlés 2010ben, akkor önnek igaza van. Én nem vagyok alkotmányjogász, de azt gondolom, hogy ez nem rossz. Szerintem nagyon sok kétharmados törvény van Magyarországon, amit úgymond kétharmados törvényként tartunk nyilván, de nem az első betűtől az utolsó betűig kétharmados mind, hanem van egy részük, ami kétharmados.
