Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1412 egyéb esetben az önálló zálog jognál elvárnak önök egy úgynevezett biztosítéki szerződést, illetve egyfajta tartalmat. No, nem speciális tartalmi elemeket, hanem elvárják azt, hogy mit kell tartalmaznia ennek a szerződésnek, ha a jövőben köt valaki. Na most, önök azt mondják, hogy ha v alaki a múltban egy jelzálogszerződést kötött, akkor azt kell tekinteni biztosítéki szerződésnek. Tehát egy most létrehozott szerződési formát, ami ezt az új konstrukciót szabályozza, egy az egyben, módosítás nélkül a korábban kötött jelzáloghitelszerződ ésekre ráhúzzák. Ez így nem működik. Ez lehet, hogy a tervgazdaságban, a kommunizmusban működött, hogy előírták, hogy mi legyen, és akkor az volt, de ha jogrendszereket és jogi konstrukciókat nézünk, nem működik, hogy az almára azt mondjuk, hogy körte, é s holnap annak körtének is kell lennie, mert előírtuk egy jogszabályban. (18.10) Arról nem is beszélve, ami itt elhangzott egyébként a bizottság többségi véleményében, hogy itt olyan kis finom, apró könnyítéseket is tesznek a bankoknak, ami számomra egésze n nehezen érthető. Ha mondjuk, kihagyták ők az adósnak egy bizonyos adatát, nem nyújtották be, akkor nem hiánypótlási felhívást kapnak, amit minden normális állampolgár, vagy ha benyújt valaki egy adásvételi szerződést vagy egyéb szerződést, akkor egy hián ypótlást kap, sőt. Beszéltem gyakorló ügyvédkollégákkal, általában nem is hiánypótlást kap, hanem elutasítást, tehát még a hiánypótlás lehetőségét sem kapja meg. Nos, ebben az esetben a bankot nem kell hiánypótlásra felhívni, a banknak sehova nem kell menn ie, a bankot megkíméljük mindenféle anyagi és időbeli veszteségtől. Egész egyszerűen az ingatlannyilvántartás, az ingatlanügyi hatóság majd lekéri az adósnak ezeket az adatait, és ő beilleszti ebbe a szerződésbe, és a dolog meg van oldva. Aztán arról nem i s beszélve, hogy sikeresen megoldották azt a problémát is, amit egyébként már észlelniük kellett volna jogilag. Ha ezek a drága jó bankok - láttuk sokszor - a mindenféle közokiratba, közjegyzői okiratba foglalt szerződéseket végre akarják hajtani, mert mié rt ne akarnák végrehajtani - láthattuk, hogy ezek általában mennyire jogszerű és „kevéssé vitatott” folyamatok voltak a devizahiteles ügyekben például , nos, ha ezt végre akarják hajtani, akkor elvárható, hogy minden eleme a folyamatnak, tehát ne csak az legyen közokiratba foglalva, hogy az adós, mondjuk, a kötelezettségét vállalta, hanem bármilyen olyan nyilatkozat, ami később megtörtént, akár a szerződés felmondása, és igen, akár egy átalakítási nyilatkozat is. Valószínűleg észlelték önök, hogy nem lehet ett a végrehajtásokat elindítani, hiszen hiányzott egy láncszem, ezek az átalakító nyilatkozatok nem voltak közjegyzői okiratba, közokiratba foglalva. Mit csinálnak önök? Nem előírják a bankoknak, hogy a törvény rájuk is vonatkozik, hanem egy kiskaput hagy nak, beleírják, hogy hohó, hát ebben az esetben ettől el lehet tekinteni. Köszönjük szépen. Erre lehet azt mondani, hogy ez egy apró kis nüánsz, éppen csak hogy pénzt kímél meg a bankoknak, mert nem kell a közjegyzőhöz elmenni és ott mindenfélét nyilatkozg atni, illetve később - és erre utalt a bizottság többségi előadója - még azzal se kell bajlódni, és számomra ez az igazán nehezen érthető, hogy a bank legalább benyújtson bármilyen olyan igazolást, hogy ő kiértesítette ezen egyoldalú döntéséről, hogy ő áta lakítja a korábbi jelzálogjogot átalakításos önálló zálogjoggá, még ezt sem kell igazolnia, bizonyítania, nevezzük akármilyen szónak. Egyébként a jelen lévő államtitkár, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elfogadni látszott ezt a javaslatot, hogy biz onyítania kelljen, mert egy tértivevényt talán be tud csatolni vagy bármit a kedves kis bank és pénzügyi intézmény. Nos, önök még ezt se szeretnék, hiszen gyorsítani kell a folyamatokat, hallhattuk, és ez is fennakadást okoz, mert az ingatlanügyi hatóság n em tudja eldönteni, hogy ez bizonyított vagy nem. Mikor egy közös tulajdonnál, mondjuk, egy elővásárlási ok fennáll, akkor el tudja dönteni ugyanez az ingatlanügyi hatóság, számos más esetben el tudja dönteni, hogy a benyújtott okirat megfelele - hát a ba nkokkal szemben nehogy már el kelljen döntenie!
