Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
139 hogy megszaporodott szervezetének a munkája, hiszen 8240 panasz érkezett, amely egy év alatt körülbelül 50 százalékos növekedést hozott. Ez bizony egy nagyonnagyon komoly szám. Azt gondolom, hogy bármelyik szervezetnek, amelynek egy év alatt 50 százalékkal nő a feladatköre, a munkája, és nem kap hozzá megfelelő emberlétszámot, mert nem lehet kiszámolni egyik évről a másikra, hogy ez hogyan fog változni, nem k is dolog ennek eleget tenni. Ez tehát biztos, hogy egy nagyonnagyon nehéz dolog. Azért is nehéz, mert ez egy olyan szervezet, amely leginkább az államhatalmi, önkormányzati, tehát a végrehajtói hatalom működését, annak az érvényesülését is vizsgálja, hogy az állampolgári jogokat vajon mennyire sértik ezek az államhatalmi szervek, közigazgatási szervek vagy más intézmények mennyire sértik ezeket, mennyire van esetleg bármilyenfajta társadalmi megkülönböztetés. Amikor egy állami szervről beszélünk, akkor neh éz a szintén állami szerveket vizsgálni, tehát itt is egy nagyon kényes területre evezünk. Az elmúlt ciklusban volt szerencsém találkozni spanyolországi és svédországi kollégákkal, tehát a spanyolországi és a svédországi ombudsmannal, akik bizony nagyra ér tékelték a magyarországi kollégáik munkáját, és kiemelték, hogy Magyarország sokat tesz azért, hogy az alapvető állampolgári jogok működjenek, és ezzel kapcsolatosan a hivatalt meglehetősen dicsérték is. Ennek szellemében is örülünk annak, amiről tájékozta tást kaptunk, hogy további 100 millió forinttal nő a hivatal költségvetése, és azokat az elmaradásokat is, amelyek egyrészt az épületen, másrészt a szervezeten belül jelentenek problémát, lehet majd pótolni. Egy kicsit részletesebben is szólnék a jelentésr ől. Nekem nagyon tetszett az, amikor egykét évvel ezelőtt Székely úr azzal kezdte a beszédét, hogy nagyon jó lenne, ha a szociológushallgatóknak minden évben kötelező olvasmánnyá tennék az ombudsmani jelentést, hiszen a társadalom olyan problémáira világí t rá, amelyeket Magyarországon minden szociológusnak ismernie kellene. Én is azt gondolom, hogy ez nagyon fontos lenne, hiszen ebből a jelentésből nagyon fontos társadalmi problémákra látunk rá. Én örülök annak, hogy ezek a társadalmi problémák évről évre más megvilágításba kerülnek. Nyilván bejönnek új problémák és új feladatok is. Itt van a migránsválság, amiről a jelentés is leginkább szól, és az ebből adódó többletfeladatok, amik jelentkeztek. Egyrészt erről az oldalról közelítem meg a mostani jelentést , másrészt arról, hogy milyen más változásokat is látok benne, amikre majd ki fogok térni. Nézzük egy kicsit részletesebben ezt a jelentést! Először is azt kell látnunk, hogy az oktatás kérdése egy nagyon fontos része a jelentésnek. Nem vagyunk teljesen me gelégedve az oktatással kapcsolatos megállapításokkal, persze tudom, hogy nem egyszerű ezeknek a megállapításoknak a megfogalmazása. Ahogy Teleki úr is mondta, a szegregált, integrált oktatás kérdése - amely talán az egyik legalapvetőbb ebben a témában - e gy nagyon kényes téma, amelyet a parlament is évek, sőt évtizedek óta feszeget. Nyilván nem maradhat ki az ombudsmani jelentésből ennek a témaköre. Teleki úr elsősorban az integrált oktatás oldaláról fogta meg ezt a kérdést, és az ombudsmani jelentés is az integrált oktatás problematikáját elemzi, illetve azokra a problémákra tér ki, amelyekben a szegregáció az oktatás bármely szintjén bármilyen formában megjelenik, és nyilván azt érzi feladatának, hogy ezen a területen segítsen. Ebben valóban sok igazság v an, hiszen amikor szegregált oktatásról beszélünk, akkor a szociálisan és társadalmilag legleszakadottabbak szegregáltságáról beszélünk, amit integrálni szeretnének. Mi azonban rendszeresen megfordítjuk ezt a kérdést. Már korábban is megfogalmaztam kritika ként ezekkel a jelentésekkel kapcsolatosan, hogy nem jelenik meg a másik oldal problémája. Amikor integrált oktatásról beszélünk, akkor vajon nem sérülneke azoknak a tanulóknak a jogai, akiknek ugyanúgy joguk van a tanuláshoz, ahhoz, hogy megfelelő szakma i szintű oktatásban részesüljenek, de az integrált oktatás keretében gyakorlatilag olyan kezelhetetlen tanulók kerülnek be, akik miatt az oktatás színvonala rendkívüli mértékben süllyed, illetve szinte lehetetlenné válik. Az ő oktatáshoz való jogukkal mit fogunk kezdeni?
