Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz):
1298 küzdelem, már persze azoknak, akikben egyáltalán van ilyen szándék. Meg vagyok győződve róla, hogy önazonosság nélkül ebbe a küzdelembe eleve talán azt mondhatju k, hogy fegyvertelenül érkezünk, és nem is lenne mit megvédenünk. A globalizáció egyik eredménye és talán célkitűzése, hogy ugyanazon termékek és szolgáltatások a világ szinte bármely pontján elérhetőek legyenek. A keresletet a kínálattal összehozva a lege gyszerűbb persze, ha a fogyasztói csoportot is homogenizáljuk. Nem szeretnék túl messzire menni, csupán csak érzékeltetni szeretném, hogy véleményem szerint ideológiák küzdelméről is szól ez a mostani kiállásunk, ugyanis vannak a globalizációnak feltétlen hívei, és vannak, akik még hisznek a nemzetállamok jövőjében és erejében. Alaptörvényünk hetedik módosítása annak is deklarálása, hogy a magyar nemzetnek van önazonossága, vagyis alkotmányos identitásunk létezik, amelyről nem vagyunk hajlandóak lemondani. Ezer év küzdelmében történelmi megpróbáltatásaink után, a diktatórikus törekvéseket követően most sem akarunk népek, nemzetek olvasztótégelyévé válni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önazonosság ellentéte az önfeladás. Október 2án a magyar állampolgárok arr ól dönthettek, hogy vajon melyiket választják. S meggyőződésem, hogy a magyar emberek mérlegelték a lehetőségeket, és jól döntöttek, amikor az előbbi mellett, az önazonosság mellett foglaltak állást. A területiség elvéből következően, úgy gondolom, államró l nem is beszélhetünk annak határai meghatározása és védelme nélkül. Ha úgy tetszik, az állam fogalma elválaszthatatlan annak határaitól és nem utolsósorban annak biztonságos garantálásától. Államról csak akkor beszélhetünk, ha ezen a meghatározott terület en szuverenitással rendelkező közösség él, és ezzel rendelkezik is. Ma már tény, hogy az Európai Unió vezetői és az európai politikai elit többsége az önazonosság helyett az önfeladást választotta, a közösség határait figyelmen kívül hagyta, sőt gyakorlati lag feladta, hiszen másfél millió ember ellenőrzés nélkül jöhetett be az Európai Unió belső országaiba, így téve kockára az Európai Unió biztonságát, ugyanakkor a terrorizmus veszélyét is ránk hozta, ahogyan láthattuk mindezt Brüsszelben, Párizsban vagy Kö lnben. Véleményem szerint - ahogyan a népszavazás eredménye is bizonyítja - közel 3,4 millió ember nem szavazata valóban bizonyítja, hogy Magyarország nem szenved identitászavarban, sőt reményeim szerint bizonyos értelemben talán most ébred tudatára. Éppen azért alkotmányozó felelősségünk ennek és a választói akaratnak az Alaptörvényben való rögzítése. Az előttünk fekvő javaslat talán éppen az elmondott érvek alapján is az alkotmányos önazonosságunk védelméből eredeztethetően deklará lja, hogy az Európai Unió nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és az állami berendezkedésre vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Területi egységünkből is következően ugyanis mi, magyarok magunk akarjuk meghatározni azt, hogy kivel szeretnénk itt Magyarországon együtt élni. Ezen a ponton azonban szeretném jelezni, hogy alkotmányos önazonosságunk része az, amit az Alaptörvényünk is rögzít, hogy a hazánkban élő nemzetiségek államalkotó tényezők. István kirá lyunk intelmeit megfogadva természetesen vállaljuk, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját megőrizzük, mert tudjuk, hogy ezzel is erősebbek vagyunk. Különböző kvóták alapján kényszerbetelepítést azonban nem lehet Magyarországra erőltetni. Ezt a népszavazáson résztvevők egyértelműsítették. A beterjesztett alaptörvénymódosítás ezért - ahogyan elhangzott már itt ma - expressis verbis kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Ez a választók 98 százalékának az akarata, am it véleményem szerint is az Országgyűlés nem hagyhat figyelmen kívül. Alkotmányos önazonosságunk elválaszthatatlan része - és erről is szólni kell - a szolidaritás is, ami álláspontom szerint jelen helyzetben megkérdőjelezhetetlen, hiszen Magyarország véde lmet nyújt az üldözötteknek. (19.10)
