Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz):
1297 források at, ugyanazt a kétkulacsos politikát folytatják, mint sok más kérdésben. Adott esetben a lisszaboni szerződés kérdésköre is idehozható, igen, de most a CETA a legjobb példája annak, ahol Magyarország önfeladását kormányzati szinten majdnem kétharmados felh atalmazással megvalósítják. Engedni akarják önök, hogy ratifikáljanak egy olyan megegyezést, ahol multicégek választott bíróságok előtt államokat tudnak beperelni? Ennek a ratifikációját készítik elő. Elképesztő hazaárulásra ragadtatják magukat! És kioktat ják itt az ellenzéket, az itt lévőt és az egyébként nagyon helytelen módon távol lévő részét is, hogy mit kellene csinálniuk azon koncepció alapján, amit itt a Jobbik behozott a Házba alaptörvénymódosítás gyanánt; amit akkor hazug indokokkal elkaszáltak, m ost pedig kioktató módon elvárják tőlünk azt a támogatást, amiről tudják, hogy megfelelő szöveg esetén meg fogunk adni, mert minket nem pártpolitikai érdek vezérel, hanem nemzeti érdek egyértelműen, de nézzenek egy kicsit magukba. Nézzenek magukba, hogy ug yanezen koncepciót miért kaszálták el teljesen más jellegű érvrendszerrel, és most miért támogatják ugyanazt! Honnan ered ez a kettős játék? Mitől van ilyen önbizalomhiányuk? Majdnem kétharmados felhatalmazással? Miért kell ezt a csikicsukit folytatni? Miért kell Brüsszelben szentesíteni a záródokumentumokat, itthon pedig verbális háborút folytatni ellene? Miért kell a visegrádi országok találkozóján aláírni ilyet? Miért kell a saját miniszterüknek munkaerőimportról beszélni, amikor nem hozták be ide azóta sem a szakképzési törvény olyatén módosítását, amelynek értelmében a hiányszakmákban a megfelelő hatékonysággal képezhetnénk szakemberek tömegeit. Miért nincs itt előttünk? Miért nem hozták be az utóbbi hónapokban? (19.00) Erre válaszoljanak! Konkré t kérdések, konkrét dátumokkal. Konkrét, aláírt hazaárulási metódusaikat soroltuk fel, illetve azokat a hiányosságaikat és mulasztásaikat, amelyek nélkül - alaptörvénymódosítás ide vagy oda - nem lehet az alapproblémát feloldani, és akkor a demográfiai krí zisről még nem is beszéltünk. De amellett, hogy támogatunk minden jó szándékú kezdeményezést, önöknek ezeket a kételyeket el kellene tudni oszlatniuk. A zavart nevetgélésükből viszont arra következtetünk, hogy a kétkulacsos politikájuknak köszönhetően megi nt nem tudnak ezekre a kérdésekre válaszolni, és a harmadik Orbánkormány sem képes felelős kabinetként működni. Nagyon sajnáljuk, hogy ezen majd a Jobbiknak kell változtatnia. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Orszá ggyűlés! Felszólalásra következik Demeter Zoltán képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DEMETER ZOLTÁN ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az identitásról sok szó esett már eddig is, és úgy gondolom, hogy mindez azért van, mert az identitás egy meghatározó fogalom ebben a törvényjavaslatban vagy ennek a vitájában. Mint közismert, az identitás egy latin eredetű szó, melynek a jelentése azonosság. Az identitás ugyanis az önazonosság világá t adja, vagyis azt, hogy ki vagyok én, mégpedig egy sajátos állandóság, azonosság értelemben. Aztán az identitásnak fontos alkotóeleme a csoporthovatartozás, a szűkebb értelemben vett társas identitás. A társas identitás egy csoporttal való azonosulás, te hát az én „mi”vé alakítása. Erikson elmélete szerint az emberben a húszas éveire általában lezárul az identitásválság korszaka, és kialakul az egyén identitása. Ha a rendszerváltástól számítjuk Magyarország éveit, akkor azt mondhatjuk, hogy éppen jó időbe n vagyunk alkotmányos identitásunk rögzítését tekintve, persze nem elfeledve a több mint ezeréves történelmi múltunkat, amiből éppen nemzeti önazonosságunk táplálkozhat. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a XXI. század kihívása, ami az egyénnek és a nemzetállamoknak is nagy próbatétele, az egységesítés, a homogenizálási törekvések elleni
