Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1282 Az uniós jog értelmében a tagállamok nemzeti és politikai önazonossága szempontjából jelentősnek ít élt, alkotmányában megjelenő politikai és társadalmi értékválasztását nem lehet megkérdőjelezni. Ez utóbbi mondat egyértelművé teszi, hogy mi a lopakodó föderalizmus Európája helyett az egyenrangú, szuverén nemzetállamok szövetségében gondolkodunk. Ebben az értelemben a 2016. októberi népszavazás nem teszi szükségessé, hogy újradefiniáljuk önmagunk és nemzeti alkotmányunk viszonyát az Európai Unióhoz, hiszen azt már a 2011es elfogadáskor is egyértelművé tettük, hogy szuverenitásunkat a csatlakozási szerződésben, valamint a lisszaboni szerződésben foglaltakon túl nem kívánjuk tovább korlátozni. Ugyanakkor az Alaptörvény mostani kiegészítése pontosabbá, mondhatni, teljesen egyértelművé teszi a viszonyunkat ahhoz az Európai Közösséghez, amelyhez önként csatlakoztunk s amelynek a fennmaradásában érdekeltek vagyunk. Ez a válasz azoknak is, akik szerint a beterjesztett szöveg nem jelent többletet a jelenlegi állapothoz, a hatályos Alaptörvényhez képest, azaz a kormány által javasolt módosítás semmilyen új d ologban nem korlátozza az Uniót. A jelenlegi tervezet elutasítói ezen túl nem tudnak vagy nem akarnak érvényes érveket felhozni azon véleményük mellett, hogy a javaslat ne kerüljön be az Alaptörvénybe. Nyilván azért nem, mert akkor magának az alkotmányos i dentitás fogalmának az érvényességét kellene megkérdőjelezniük, ami pedig politikai kommunikációs szempontból védhetetlen alapállás felvételét jelentené. Így sokkal egyszerűbb az októberi népszavazás érvénytelenségére és az uniós intézményrendszer kritika nélküli védelmére hivatkozva az alkotmányozási kényszer hiányáról, az alaptörvénymódosítási javaslat fölöslegességéről és többlettartalomnélküliségéről beszélni. A „Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonylatában” elnevezésű szegedi konferencián 2014 novemberében Kruzslicz Péter „Az Európai Unió értékei a szerződések értelmében” című előadásában kifejtette, hogy az identitás és így a nemzeti alkotmányos identitás egyik meghatározó tartalmi eleme, hogy az sajátos, c sak az adott rendszerre jellemző. Arról van szó, hogy a kiválasztott értékek és azok az alkotmányos rendelkezések, amelyeken keresztül ezek megjelennek, az adott nemzeti rendszerre jellemzőek, megkülönböztetik azt más nemzeti rendszerektől. A nemzeti alkot mányos identitás - írja tanulmányában Kruzslicz - tehát egyrészt meghatározza az adott alkotmányos rendszert, másrészt megkülönbözteti azt más, eltérő identitású alkotmányos rendszerektől. Ez egybecseng Jacobsohn azon véleményével, amely szerint egy alkotm ány identitása tapasztalat útján alakul ki, nem elvont találmány vagy jól körbeburkolt, a társadalmi kultúrába ágyazott központi mag, amely csak arra vár, hogy felfedezzék. Az identitás inkább egyfajta párbeszéd útján alakul ki, és számos, a nemzet múltját kifejező törekvés és vélemény elegyeként jelenik meg, továbbá azok elhatározásaként, akik valamilyen módon szeretnék meghaladni ezt a múltat. Változhat, de ellenálló, elpusztíthatatlan, és eltérő helyzetekben különbözőképpen jelenhet meg. A mostani módosí tás azért is fontos, mert egy újabb apró lépés annak a kikényszerítésére, hogy az Európai Unió vezetői betartsák saját jogszabályaikat, szerződéseiket. Ahogy Sulyok Márton a „Nemzeti és alkotmányos identitás a nemzeti alkotmánybíróságok…” című tanulmányába n kifejti: „A többsebességes Európa vonatkozásában a tagállamok közötti különbségekből fakadó nézeteltérések elcsitításának ellenszere lehet az, hogy az Unió megtanul tűrni és tartva magát szerződéses kötelezettségvállalásaihoz, a tagállamokkal szemben tén ylegesen tiszteletben tartja azon nemzeti sajátosságokat, amelyeket az egyes alkotmányok, alkotmányjogok megjelenítenek.” Tisztelt Képviselőtársaim! Erre már csak azért is szükség van, mert megtapasztaltuk, hogy hazánkat még az uniós kompetencia szempontjá ból teljes mértékben nemzeti hatáskörbe eső kérdés, az alkotmányozás esetében is komoly támadások és jogsérelmek érték, emlékszünk rá, 2011ben. Erre a legdurvább példa a Tavaresjelentés volt, amivel kapcsolatban Gál Kinga európai parlamenti képviselő jog gal jegyezte meg, hogy az Európai Parlament tulajdonképpen a hatáskörét túllépve egy bíróságot játszott, megsértve ezzel a magyar országgyűlési képviselők méltóságát és szuverenitását.
