Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA (Fidesz):
1272 Emlékeztetünk rá, hogy hűséges államp olgárnak lenni erény, és a politikai életben való részvétel erkölcsi kötelesség.” A szentatya 2014. november 25én az Európai Parlamentben pedig a következőket mondta: „Az európai demokráciák, az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívás elé állít minket. Nem szabad engedni a multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát, és olyan uniformizáló pénzügyi hatalmi rendszerekké alakítják át, amelyek háttérben lévő erőket szolgálnak. El kell kerülni a globalizáló eszméket, amelyek felhígítják a valóságot.” A bevándorlással kapcsolatban a pápa már akkor hangsúlyozta, hogy olyan törvénykezésre van szükség, amely védelmezi az uniós állampolgárok jogait. Ha az egyes érdekek által mozgatott politika érvényesül, akkor csak súlyosbítjuk a helyzetet; az okokat és nem a tüneteket kell kezelni. Tisztelt Ház! A magyar szavazók tehát világosan látják, hogy a szocialistákra a nemzet és az ország védelmében nem számíthatnak. Megjegyzem, másban sem nagyon. A többi ellenzéki párt pedig vagy kétszínű politikát folytat, vagy teljes belső fejetlenség jellemzi őket, vagy komolytalanok és kormányzásra alkalmatlanok. Éppen ezért azok, akik hajlandók voltak elmondani a véleményüket a sorsdöntő kérdésben október 2án, kivívták maguknak a jogot ahhoz, hogy a véleményüket közjogi vonatkozásban is érvényesítsük. Ezt szolgálja és ezért szükséges az Alaptörvény elénk terjesztett módosítása. A népszavazás kérdése így kezdődött: akarjae. Aki nem szavazott, nyilván nem akarja, különben elment volna és igennel szavaz , vagyis ők is a nem pártján voltak. Az igen szavazatok aránya pedig elenyésző volt. Így aztán a népszavazás eredményének törvénybe iktatása valóban méltó és igazságos, szolgálja a magyar szuverenitást, szolgálja az önrendelkezési jogunkat, és ezzel erősít jük Európa egységét is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kettőperces felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjából Dunai Mónika képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony! DUNAI MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sallai R. Benedek LMPs képviselőtársunk hozzászólása késztetett arra, hogy két percben a vita ezen szakaszába n hozzászóljak. Képviselő úr nem tartózkodott a teremben, majd beszaladt ide, elmondott egy hozzászólást és ismét kiment. Csak közben nem vette észre a képviselő úr, hogy nem azt a napirendet tárgyaljuk, amihez hozzászólt. Ő ugyanis az isztambuli egyezmény ről beszélt, valamint a nőket és a gyermekeket ért erőszakról. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy itt a Házban ne maradjon válasz nélkül az ő felszólalása, még akkor sem, ha nem tartozott a tárgyhoz. Az első számú megjegyzésem: Magyarország aláírta az isztambu li egyezményt, igaz, hogy még nem ratifikálta. Ez a törvényalkotási, jogi előkészítési munka jelen pillanatban három minisztérium bevonásával készül nagyon komolyan. A második megjegyzésem: a három évvel ezelőtt megalkotott büntető törvénykönyv Európa egyi k legszigorúbb büntető törvénykönyve, amely sokkal jobban vagy legalább annyira garantálja a kapcsolati erőszakban a nőket ért bántalmazások méltó megbüntetését, és azóta már szigorítottuk is a gyermekek kapcsán, hogy ez Európaszerte egyedülálló. A harmad ik megjegyzésem: nézzük meg, hogy milyen országok ratifikálták. Törökország például ratifikálta, de Németország nem ratifikálta. Kérdezem, hogy Magyarországon vannake jobban biztonságban az emberek, a magyar nők és a gyermekek, vagy Isztambulban, esetleg Németországban. Nem ettől függ, hogy ratifikáltuke az isztambuli egyezményt, hanem attól, hogy
