Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
1273 egyéb más jogszabályainkban mennyire garantáljuk az országban élők védelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A követk ező kettőperces felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Önök, FideszKDNPs képviselők aztán tudnak kérni, amikor támogatást kell k érni a kétharmados alaptörvénymódosításhoz! Itt elméletileg arról lenne szó, hogy egyezzünk meg azokban a szabályokban, amiket az Alaptörvénybe közösen beleiktatunk, amelyek a magyar embereket meg fogják védeni. Ehhez képest itt a vita néha elmegy olyan ir ányba, ami szerintem nemtelen. Azt meg számon kérni, hogy ki van a teremben és ki nem… az rendben van, hogy Orbán Viktornak dolga volt, elhisszük, de akkor jó lett volna, ha legalább a minisztere itt marad. Vagy legalább egy miniszter. Az rendben van, hogy Völner államtitkár úr itt van, de azért legalább miniszteri szinten kellene a kormányt képviselni. Egyébként el kell mondjam önöknek, hogy a szuverenitásklauzula, amit beemelünk, az önmagában rendben van - erre egy későbbi felszólalásomban ki fogok térni , viszont kérdésként merül fel, amit az ötpárti egyeztetésen is kifejtettünk, hogy ez az „alkotmányos identitás” kifejezés egy nehezen megfogható fogalom. Ez az Alaptörvényben sincs kifejtve, és a tudományos és nemzetközi jogban is elég sok vita van ezzel kapcsolatosan, még ott is, ahol az alaptörvények, alkotmányok elég régi múltra tekintenek vissza, és nemcsak néhány éves múlt áll mögöttük. Elég arra gondolni, hogy ha most hetedszer módosul az Alaptörvény, akkor az alkotmányos identitásunk is hetedszer m ódosul, és ha a jövőben újra fog módosulni, akkor ez egy általános változásnak lesz kitéve? Azt hiszem, hogy ez a kategória, ami a szuverenitásnak az a kategóriája, amit nem adtunk át Brüsszelnek - helyes és aláhúzom, hogy vannak ilyen kategóriák, és vanna k olyan hatáskörök, amiket nem adtunk át Brüsszelnek , annak a kifejtése nem az alkotmányos identitás kérdéskörében lenne ildomos. Azt kell mondjam, hogy alkotmányos költségről hallottunk már a Mengyiügyben, de az alkotmányos identitás még kifejtésre vár . Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kettőperces felszólalásra a KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr következik. Parancsoljon! HARRACH PÉTER ( KDNP ): Nem szándékoztam ho zzászólni, de mivel együtt vettünk részt az ötpárti megbeszélésen, hadd hivatkozzam arra, hogy az alkotmányos identitás egy nagyon szép gondolatba illeszkedik bele, és a nemzet fogalmával összefüggésben van. Emlékszik, képviselő úr, hogy mi van ebben az al kotmányban. Az eddig éltek, a jelenleg élők és a következő generáció alkotja együtt a nemzetet. Amikor a történeti alkotmányra hivatkozunk, akkor pont ez a nemzetfogalom az, ami idekívánkozik, hiszen az alkotmányos identitás a történeti alkotmányban, nem p edig a jelenleg megfogalmazottban gyökerezik. Az a kifogása, hogy ha változik ez az alkotmány, akkor változik az egész: nem változik, mert annak sokkal mélyebb alapjai vannak. De ha már szót kaptam, akkor hadd mondjak egykét szót még a szuverenitásról. Úg y gondolom, hogy ez sem csupán ebben a kérdésben jelenik meg a mostani módosítás kapcsán, hanem sokkal nagyobb összefüggésben, hiszen ahogy miniszterelnök úr is kifejtette a nap folyamán, komoly küzdelem van Európában. Az egyik a nemzetállamok közösségének képviseletéről szól, a másik pedig arról az európai egyesült államokról, ami remélem, hogy önöknek is, nekünk is távol áll a gondolkodásunktól. Tehát amikor a szuverenitás van, akkor nem csupán a betelepítés kérdéséről van
