Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
122 társadalmi berendezkedésben. Nálunk, a nyugateurópai kultúrában elképzelhetetlen, hogy egyfajta tisztelet övezzen egy öngyilkos merénylőt, míg a vértanúkra mi feltekintünk, sőt az egyházban bol doggá, szentté is avatjuk őket. A két kultúra közötti óriási különbséget mutatja ez is. Ugyanakkor kudarca a nyugateurópai társadalomnak, talán azért is, mert a vallási dimenziót nem vette figyelembe, az az integrációs politika, amit eddig vitt. Mi azonba n nem tolerálhatjuk az intoleranciát, nem fogadhatjuk el azokat a nézeteket, amelyek szerint nekünk, európaiaknak kellene a saját keresztény identitásunkat legyengíteni, eltitkolni, elrejteni. Mindazok, akik úgy jönnek Európába, hogy zavarja őket a kereszt , zavarja őket a templom, azoknak intoleráns hozzáállásuk van. Ezt mi Európában nem fogadhatjuk el (Az elnök csenget.) , a mi jövőképünk, a mi jövőnk itt, Európában csak a keresztény identitás megerősítése lehet, semmiképpen nem annak feladása. ELNÖK : Köszö nöm. DR. RÉTVÁRI BENCE ( KDNP ): Az identitásnélküliség nem identitás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Az elhangzottakra a kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr fog válaszolni. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt államtitkár úrra reagálok, engedjék meg, hogy Gőgös Zoltánra is reagáljak röviden, azért, mert az imént azt kiabálta be, hogy nincsen brüsszeli döntés a kvóták ügyében. Sajnálom, hogy a saját bekiabálásakor még jelen lehetett, de a választ már nem hallgatja meg. Szeretném figyelmébe ajánlani Martin Schulz szavait, aki korábban azt mondta, hogy a szolidaritás szellemében szükség van egy kötelező kvótára, a bevándorlók szétosztására a tagállamok között - tehát kötelező kvótára. Ő is a döntésre utalt. Sajnálom, hogy önök nem vették a fáradságot, hogy amikor a múlt héten Martin Schulzcal tárgyaltak Brüsszelben, utánajárjanak, mi is a brüsszeli döntések háttere - zárójel bezárva. Államtitkár úr felszólalásában szólt a kiszolgáltatott keresztény közösségekről. Szeretnék erre reagálni, illetve szólnék a migrációs válság pár összefüggéséről. Valóban, a KözelKeleten élő keresztény közösségek az egyik legkiszolgáltat ottabbak a világon. Magyarország ezért minden eszközzel fellép a keresztényüldözések ellen, és támogatja e létükben veszélyeztetett közösségeket. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Ezen cél elősegítésére és a humanitárius akciók koordinálására hozta létre a kormány a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot. Ami a tágabb összefüggéseket illeti, a kormány a migrációs válság kezelése során arra törekszik, hogy érvényesítse az emberiességi szempontokat . Erre a válságra ugyanis egyszerre kell racionális és erkölcsös megoldást találnunk. A kabinet ezért biztosít 450 millió forintot a Karitatív Tanács tagszervezeteinek, elsősorban a határ menti feladatok ellátására, ezen túl a kormány, csatlakozva a Katoli kus Püspöki Kar gyűjtéséhez, 120 millió forintot biztosít a KözelKeleten menekültként élő gyermekek oktatására. Az egyházi kezdeményezéssel együtt ez azt jelenti, hogy már 740 keresztény vagy más vallási, nemzeti kisebbséghez tartozó gyermek éves oktatási költségét lehet biztosítani. A kormány mindezek mellett 5 millió eurót ajánlott fel egy szíriai kórház építésére is. Az üldözött családok támogatásával hatékony, célzott és példaértékű segítséget tudunk nyújtani a valóban rászorultaknak. Ami a migrációs v álság tágabb összefüggéseit, egyéb vonatkozásait illeti, vitathatatlan, hogy az Európába érkező bevándorlók túlnyomó része áldozat. Áldozatai a saját kormányaiknak, az embercsempészeknek, de leginkább a brüsszeli politikának, amely betarthatatlan ígéreteke t tesz
