Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
123 nekik. Ugyanakkor az európai emberek is áldozatok, mindenekelőtt azért, mert az ellenőrizetlen bevándorlás súlyos biztonsági kockázatokkal jár, amelyeket nem lehet felvállalnunk. Nem várhatjuk el az európai emberektől azt, hogy ezt a biztonsági kock ázatot felvállalják. Jól látszik ugyanis, hogy a terroristák tudatosan kihasználják az ellenőrzés hiányát, és elvegyülnek a bevándorlók között. Ezek a biztonsági kockázatok súlyosak, többek között ezért kell elutasítanunk a brüsszeli kvótacsomagot, és ezér t kérünk mindenki arra, hogy szavazzon nemmel október 2án. Azt gondoljuk, hogy a valóságtól elrugaszkodó brüsszeli tervek mindenki számára embertelenek. Embertelenek az európai emberek számára és embertelenek a bevándorlók számára is. A kormány alapelve a migrációs válság kezelése során, a józan ész is ezt diktálja, hogy inkább a segítséget vigyük oda, és ne a bajt hozzuk ide. Ezért az európai országoknak a határok védelme mellett mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a valóban bajba jutottak érde mi segítséget kapjanak, így a bajba jutott keresztény közösségek is. Jó lenne, ha a brüsszeli politika is végre ebbe az irányba mozdulna el. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancs ak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője: „Ennyit ér a stratégiai partnerség?” címmel. GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hét végén robbant a hír, hogy a J abil Circuit Magyarország Kft. több mint 600 munkavállalójától kíván megválni a tiszaújvárosi üzemében. A költözés okát abban jelölte meg, hogy Ukrajnában még alacsonyabb bérköltség mellett képes a gyártást kivitelezni. Az elektronikai gyártással foglalkoz ó amerikai cégóriás Magyarországon létesítette a legnagyobb európai üzemét és globálisan a harmadik legnagyobb üzemét itt, Borsod megyében. 2000 óta van jelen Magyarországon, és a kormányaink bizony az elmúlt 16 évben nem keveset költöttek arra, hogy ez a cégóriás itt, Magyarországon megtelepedjen, és jól érezze magát kis hazánkban. Csak néhány mementó ebből: a 2000es években a szociálliberális kormányok 100 milliós nagyságrendben biztosítottak munkahelyteremtési támogatást a Jabilnak, 2010 óta pedig az Or bánkormány követte ezt a gyakorlatot. 2011ben, kapaszkodjanak meg, 6 milliárd forintos munkahelyteremtési támogatást adtak a Jabilnak, 201013 között pedig 1,2 milliárd forintnyi európai uniós támogatásra tett szert ez a cég. Ennek dacára, a pátyolgatás dacára ez a cég most durva leépítést hajt végre, és nem először, kedves képviselőtársaim. 2009ben 900 főt épített le az akkori gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozva, 2013 novemberében pedig 700 főtől vált meg, ráadásul botrányos körülmények között, úg y, hogy fegyelmiket osztogatott ki, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalóknak, és durván túlóráztatta a munkavállalókat. A kormány minden esetben kiállt a cég mellett, 2013 augusztusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk mé g stratégiai partnerséget is kötött ezzel a céggel, abban bízva, hogy a Jabil tovább fejleszti termelő kapacitását Magyarországon és, idézek: „a magyar gazdaságba való mélyebb beágyazódását szeretné a kormány ezáltal megteremteni”. Hiszen a GDPhez és a ma gyar exporthoz olyan nagy mértékben járul hozzá ez a cég. A Jabil döntése tökéletesen rámutat az elmúlt 26 év elhibázott gazdaságpolitikájára. 2010ben az Orbánkormánynak lett volna lehetősége arra, hogy a globális trendet meglovagolva, amely a neoliberál is gazdaságpolitika halálát jelentette a 2008as válságban, és az elmúlt 26 éves keletközépeurópai és azon belül is magyar tapasztalatokra építve más gazdaságpolitikát válasszon, és egy paradigmaváltást hajtson végre. Orbán Viktornak és kormányának lehető sége lett volna arra, döntési lehetőség előtt állt, hogy a letűnt rendszerváltás rendszerének vagy ennek a korszaknak az utolsó kormánya legyen, vagy pedig valami újnak a kezdete. Sajnálatos módon az előbbit választotta, és ezt megspékelte egyfajta kommuni kációs kormányzással.
