Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1046 föl az egyensúlyt, nem növekedett a hiány, a jelentős többletforrások ellenére is a költségveté s számai álltak, addig az Állami Számvevőszék elnöke egy más megközelítést hozott. A kettő persze összecseng; azt mondta, hogy a 2015. évben a pluszkiadások miatt, amelyekről szóltam, nem történtek megszorítások. Miért voltunk erre képesek - tette ő föl a kérdést , miért nem történt semmi restrikció a költségvetésben? Erre három dolgot hozott fel. Ez megint az igazságnak azon részéhez tartozik, amit fontos elmondani. Kikerültünk a túlzottdeficiteljárás hatálya alól 2013ban. Ezt 2015ben már minden szinte n élveztük. Ebbe az eljárásba az önök költségvetési politikája taszította bele az országot, és kilátástalannak tűnt, hogy onnan kimásszunk. 2013 végére ez megtörtént. Ez persze azt is jelentette, hogy visszafizette ez az ország, az ország polgárai, az orsz ág vállalkozói azt a hihetetlen mértékű adósságot, amit önök az utolsó pillanatban azért, hogy egyszerűen az összeomlástól megmentsék az országot, felvettek. Ez a második tényező, amit az Állami Számvevőszék elnöke fontosnak vélt megemlíteni. És talán a le ghosszasabban beszélt arról, amit én is nagyon fontosnak gondolok, és ami összefügg az Orbánkormány költségvetési gazdálkodásával mindenkor, ez a tartalékolás rendszere és a tartalékokkal való bánás rendszere. Meg lehet ezt ilyen ostoba módon is közelíten i, és bocsánat, elnézést megint a távol lévő képviselőtől, hogy az év végén Andy Vajnának, nem tudom én, mennyi pénz került a tartalékból. De a megközelítésnek van egy olyan módja is, amit az Állami Számvevőszék elnöke tett, és ez nekem érdekesnek tűnt a t artalékolás kapcsán, amikor azt mondta, hogy azért hozunk létre egy költségvetési tartalékot, mert azt valójában tartaléknak szánjuk. Nem azt mondjuk előre, hogy most ugyan tartaléknak nevezem, de ezt már tekintsétek úgy, hogy végleg elvontam; ez restrikci ós költségvetési politika lenne. Hanem azt mondja, hogy egy darabig, meg akkor nem költöm el, és majd amikor a költségvetés folyamatai úgy alakulnak, akkor ehhez a tartalékhoz hozzá lehet nyúlni. Ez az, amit tesz minden egyes költségvetési évben az Orbánk ormány. Tette 2015ben is, jelentős költségvetési tartalékot képzett, óvatosan, a folyamatokat figyelve nyúlt a pénzhez, és amikor ennek biztos feltételei megteremtődnek, akkor nyilvánvalóan lehetséges ezekkel a költségvetési tartalékokkal való gazdálkodás . Nemcsak lehetséges, ilyenkor ez szükséges is, ahogy az ÁSZ elnöke ezt megemlítette. Tehát amikor az igazság pillanatának nézőpontjából vizsgáljuk a 2015ös költségvetést, akkor, összefoglalóul újra elmondom azt, hogy nyilvánvalóan egy költségvetési évet nem önmagában szemlélünk, mert a költségvetések egymásra épülő rendszerét kell ilyenkor mindig magunk előtt látnunk, és nem függetleníthetjük magunkat sajnos attól, hogy honnan indul ez a költségvetési folyamat, aminek bizonyos mozzanatait én 2010 óta itt bemutattam önöknek. Nyilvánvalóan a 2015ös évet csak a beterjesztett számok alapján, és ezeket már tényként kezelhetjük, nem lehet másként értékelni, mint hogy illeszkedett az Orbánkormány korábbi költségvetési gazdasági éveihez. Folytatta azokat a gazda ságpolitikai célokat, amiket 2010ben meghirdetett. Nem igazak azok az állítások, hogy ez keveseknek jó és sokaknak rossz. Mert ha ez így lenne, akkor már rég nem lenne lehetősége kormányozni. Ezzel szemben igaz az, hogy ha lassan is, de évről évre haladun k, és egyre pozitívabb számadatokról tudunk számot adni itt, a zárszámadás kapcsán, amikor a GDP növekedéséről beszélünk, amikor alacsony inflációról beszélünk, amikor tartott és tartható hiánycélokról beszélünk, amikor költségvetési egyensúlyról beszélünk , amikor egyre több foglalkoztatottról tudunk beszélni és egyre csökkenő munkanélküliségről. Még egy mondat, amit Józsa képviselő úr megemlített. Kiemelt két szektort, és azt mondta, milyen tragikus, hogy ezekre kevesebbet költünk, ezért járnak sokan rossz ul. A számok alapján ez megint csak vitatható. Itt van a kezemben a Számvevőszék által nekünk adott jelentés 47. oldal 13. táblázata, hogy ez kontrollálható legyen: az államháztartás konszolidált kiadási szerkezete funkcionális bontásban. Az oktatást és az egészségügyet hozta szóba Józsa képviselő úr. 2011ben ebben a funkcionális bontásban 10,8 százalék szerepel, 2015ben 10,7 százalék. Tehát azt mondhatom, hogy az oktatás, ha csak ezt a két évet tekintem, ebben a funkcionális bontásban
