Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1047 ugyanannyi forrássa l rendelkezett. Az egészségügy 2011ben 8,8 százalék, 2015ben 9,3 százalékkal. Ilyen bontásban az egészségügy forrásai 2015re már egyértelműen növekedtek. Tehát amikor költségvetésről és zárszámadásról beszélünk, akkor a számokhoz is ragaszkodni kell, kü lönben abba a hibába esünk, hogy politikai választási beszédeket mondunk az igazság pillanatának zászlaja alatt. Köszönöm, hogy meghallgattak, megtisztelő volt szólni önökhöz. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztel t Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ilyenkor az ember mindig vesz egy nagy levegőt, hiszen olyan pártállami beszédet hallhattunk, ami az utóbbi 26 évben is példátlan volt. Kicsit műfajtévesztésben van a parlament mindig a zárszámadási törvény, egyelőre javaslat kapcsán. Hiszen itt alapvetően arról kéne beszélnünk, hogy a korábbi tervezett számok teljesülteke, szabályszerűek voltake a költések, kifizetések. Ehhez képest rendre, most már mondhatom, hogy évtizedes távlatban egy gazdaságpolitikai jellegű vita bontakozik ki, ahol az összes oldal nyilvánvaló módon különböző kiragadott statisztikákkal igyekszik igazolni saját sikerességét vagy a politikai ellenfél kudarcát. (11.10) Egyáltalán nem ez lenne a vita műfaja, de hát magam is belekényszerülök - legalább néhány reagálás erejéig - abba, amit itt főleg a kormánypárti k épviselőtársak elkezdtek, mindenféle szakmaiságot megcsúfolva, hiszen egyáltalán nem arról beszéltek, amiről az a javaslat szól, ami előttünk fekszik. Ha arról beszélünk, hogy példának okáért a KDNPs képviselőtársam szerint önök megmentették a devizahitel eseket, akkor nagyon nehéz a zárszámadásról beszélni, hiszen ebből a párhuzamos valóságból legalább meg kell próbálnunk visszatépni a FideszKDNPs képviselőket, hogy amit ők elképzeltek, és a fejükben létezik ez a tündérmese és ez az álomvilág, az bizony jó pár millió ember szerint vagy nem létezik, vagy nem ebben a formában, például úgy, hogy szerencsés társadalmi csoportok számára létezik, a többség számára viszont nem. Tehát amikor azt hazudja a KDNPs képviselőtársam, hogy ők megmentik a devizahitelese ket, pontosabban úgy fogalmazott, hogy befejeződik a folyamat, ami azt a bajba jutott embertömeget érinti, akkor nemes egyszerűséggel nem mond igazat, hiszen jelen pillanatban is 140 ezer fölött van azoknak a teljesíteni képtelen vagy nem teljes körben tel jesíteni képes honfitársainknak a száma, akik bizony kilakoltatás előtt állhatnak, és akik közül tízezrével megkísérelték már a kilakoltatás elkezdését, legalább egy árverésen túl vannak az ingatlan kapcsán, és egyelőre ott tartunk, hogy nem Magyarország K ormányán, nem az ő védernyőjén múlik, hogy viszonylag kevesebb embert dobnak ki az otthonából a „vártnál”, hanem bizony nincsenek vevők a piacon. Ez a fő probléma, nem az, hogy a kormány bármiféle védőhálóval védené az állampolgárokat. Tehát az a kérésem, hogy maradjanak az igazság talaján e téren is. Lehet persze zárszámadási vita helyett gazdaságpolitikai vitát folytatni, igen, ki tudjuk mi is ragadni, hogy a vizsgált OECDországok közül egy átlagos kétdolgozós, kétgyermekes család esetén a negyedik legbr utálisabban Magyarországon adóztatják a kereseteket. Ez ténykérdés, nem jobbikos statisztika; egy olyan szervezet statisztikája, amire önök az imént pontosan hivatkoztak. Lehet arról is beszélni, hogy nemcsak európai uniós, de talán világrekorder 27 százal ékos áfával tetszenek büntetni nemcsak az alapvető élelmiszerek még mindig nagyon széles körét, hanem bizony a gyermeknevelési cikkeket is, egy olyan országban, ahol tragikus a népességfogyás, egy rekordszintű, 27 százalékos áfával szénné adóztatnak minden kit Magyarországon. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindez tragikus népességfogyás közepette zajlik, amikor korábban 35 ezer volt sajnálatos módon az éves fogyás, aztán 40 ezer lett ebből, és érdemben rendszerszinten nem tudta
