Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1034 költségvetési folyamatok elemzése arra is rávilágított, hogy a figyelemfelhívásunk elérte a célját, a megtett intézkedések eredményesek voltak, Magyarország elkerülte az uniós forrásvesztést. A számok tisztázása után nézzünk a számok mögé! Kiindulási pontunk legyen az u niós módszertan szerint számított hiány, mivel ez a költségvetés egyensúlyi helyzetét jellemző, nemzetközileg elfogadott mutató. Az uniós követelmény az, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát. A ’15. évi költségvetés ehhez képest alacsonyabb, 2,4 százalékos hiányt tűzött ki. A tényleges hiány pedig, ahogy azt már ismertettem, 1,6 százaléka lett a nemzeti jövedelemnek. A kedvezőbb egyenleget az eredményezte, hogy a kormányzati szektor bevételei a tervezettnél jobban nőttek. Az eredeti számítások sze rint az adó- és járulékbevételek a GDP 37,9 százalékát érték volna el, ezzel szemben a tényleges teljesülés 39,2 százalék. A gazdálkodó szervezetek befizetései 15,3 százalékkal haladták meg a módosított előirányzatot. A lakosság befizetései 3,9 százalékkal , a fogyasztási adók pedig 2,6 százalékkal lettek magasabbak a tervezettnél. Tisztelt Ház! A bevételek kedvező alakulását a GDP tervezettnél dinamikusabb növekedése mellett a gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések eredményezték. Az online pénz tárgépek és az elektronikus közútiáruforgalomellenőrzés rendszere, az EKÁER bevezetésének az eredményei hosszabb távon is fennmaradnak, ezáltal az ebből adódó többletbevételekre évről évre számítani lehet. Mindezt megalapozza, hogy 2017. január 1jétől új abb kereskedelmi területeket vonnak be az online pénztárgép rendszerbe. Következésképpen a többletadóbevételek folyamatosan visszaadhatók majd a gazdasági szereplők és a háztartások számára. Az adókulcsok erre alapozott csökkentése, már az önök döntésének megfelelően, 2017ben folytatódik, de már 2016ban megkezdődött. A gazdaság kifehérítésére és az adóbeszedés hatékonyságának fokozására még további lehetőségek kínálkoznak megítélésünk szerint. Az Állami Számvevőszéknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál ren dszeresen végzett ellenőrzései is feltártak több olyan hiányosságot - például az adókedvezmények ellenőrzésénél, a kockázatkezelésben, illetve a hátralékok felhalmozódásának megelőzésében , amelyek megszüntetése esetén a ténylegesen befolyt adóbevételek j elentősen növekedhetnek, egyúttal a gazdaság tisztul, és a piaci viszonyok között a valós teljesítmények érvényesülhetnek. Számvevőszéki ellenőrzési megállapításaink alapján a NAV vezetése számos olyan intézkedést hozott, amelyek hozzájárultak az adóbeszed és hatékonyságának fokozásához. Az adóbeszedés hatékonyságának fokozása azonban nem öncél, hanem eszköz arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek, és ezáltal a gazdaság versenyképessége javulhasson. Megítélésem szerint célszerű lenne bevezetni és alkalmazni az úgynevezett fenntartható kifehérítés fogalmát. Ezt egy következetes parlamenti döntéshozási folyamat is alá kell hogy támassza. Ennek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formáj ában visszahagyja az adózóknál, a kisebb adókulcsok révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság. Felmerül a kérdés, hogy milyen formában történhet ez a legcélszerűbben. További kérdés, hogy célszerűe 2018ig várni a kifehérítésből eredő bevételi többletek vi sszaadásával, azaz nem lehete indokolt a gazdasági növekedés élénkítése érdekében már korábban beindítani az úgynevezett fenntartható kifehérítés pozitív spirálját, ezzel is növelve a magyar gazdaság versenyképességét. Erről viszont majd önöknek kell dönt eni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2015. évi költségvetési folyamatokat elemezve azt látjuk, hogy a 2004es uniós csatlakozás óta ez volt az első év, amikor a Magyar Országgyűlés nem hozott év közben a költségvetés egyensúlyát javító intézkedéseket. Magyar ul nem hozott restrikciós intézkedéseket vagy korrekciós intézkedéseket. Ennek három okát látom. Az első az, hogy Magyarország a sikeres államháztartási stabilizáció eredményeként ’13 nyarán kikerült az Európai Unió túlzottdeficiteljárása alól, visszafize tte a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól 2008tól ható válság során felvett kölcsönt, és ennek következtében visszanyerte úgynevezett gazdaságpolitikai függetlenségét. Következésképpen megszűnt a nemzetközi
