Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1035 szervezetek aggodalmaskodása, amely t öbb évben is felesleges korrekciós intézkedésekre késztette önöket, az országot év közben is, és a magyar kormányzatot is természetesen. A második az, hogy a 2015. évi törvényjavaslat megalapozott volt, 2014ben a törvényjavaslatról készített véleményében az Állami Számvevőszék külön kiemelte, hogy az adóbevételi előirányzatok közül egyet sem kellett nem megalapozottnak minősíteni. A számok azt bizonyítják, hogy értékelésünk nem kincstári optimizmus volt, ahogy néhányan itt önök közül is említették, hanem a z adóbevételek összességében még túl is tudták teljesíteni a terveket. Viszont érdemes volt néhány kockázatra felhívni a figyelmet, mint az uniós források teljes mértékű felhasználásának kihívásai, valamint az EKÁER akkori késedelmes bevezetése. Felhívtuk erre a figyelmét az Országgyűlésnek és a kormánynak, és ennek következtében, azt gondolom, sikerült elérni, hogy ezek teljesülhettek. A harmadik ok a tartalékolás rendszere. A 2015. évi költségvetés, ideértve a tartalék évközi megemelését is, mintegy 200 m illiárd forintos tartalékot tartalmazott. A kormány ezt szinte az utolsó fillérig elköltötte. Jól tette, hiszen a tartaléknak két célja van. Az egyik az, hogy ne költsék el akkor, ha a költségvetés egyensúlyi helyzete rosszul alakul, a másik az, hogy költs ék el, ha a költségvetési hiánycél elérését ez nem veszélyezteti. (10.00) Gazdaságpolitikai és lélektani szempontból is fontosnak tartom, hogy ha a költségvetési egyensúly kedvezően alakult, akkor a tartalékokat a kormány használja fel; gazdaságpolitikai o kból azért, mert az el nem költött tartalék, amit önök egyébként megszavaztak, hogy elkölthető, az úgy nem élénkíti majd a gazdaságot, lélektani szempontból pedig azért, mert a tartalék elköltése azt mutatja, hogy a tartalékolás nem ugyanaz, mint az elvoná s. Ha a tartalékot soha nem lehetne elkölteni, akkor a tartalékolási kötelezettséget a tárcák úgy élik majd meg, élnék meg, mint az elvonás egy burkolt formáját. Ha azonban a tartalékok jó gazdálkodás és kedvező körülmények esetén év közben felszabadítható ak, akkor érdemes tartalékolni, mivel a tartalékolás növeli a költségvetési gazdálkodás biztonságát, alkalmazkodóképességét az évközi kihívások tekintetében, és megismételhető az, ami 2015ben is történt, hogy nem kell korrekciós intézkedéseket hozniuk. Ha van megfelelő tartalék, akkor kedvezőtlen fordulat esetén sem kell zárolni előirányzatokat, leállítani programokat, beruházásokat, áttolni kifizetéseket a következő évekre, ami mind egyébként költségvetési többletkiadásokat vonhat maga után, végül is paza rlást. Természetesen a tartalékokat kedvező körülmények között is hasznos célokra szabad csak elkölteni, olyan egyszeri kiadásként, amely nem jelent elkötelezettséget jövőbeni kiadásokra, éppen ellenkezőleg: a következő évi költségvetést mentesíti szüksége s, de előrehozott kiadásoktól. Az ez évi és a 2017. évi költségvetés a költségvetési tartalékolásnak már egy többtényezős rendszerét tartalmazza, ami nagyon hasznos a stabil költségvetési politika szempontjából. Egy tartalékot azonban hiá nyolok: azt a tartalékot, amely az úgynevezett felülről nyitott, azaz az Országgyűlés külön döntése nélkül is túlléphető előirányzatokat képes kiváltani, felülről lezárni. A 2015. évi központi költségvetésben a felülről nyitott előirányzatok összege a kiad ás főösszegének több mint 57 százaléka volt. Ez a költségvetés kézbentarthatósága szempontjából nagy kockázatot jelent megítélésünk szerint. Igaz, jelentős túllépésre az elmúlt években csak az uniós előirányzatok esetében került sor, tudatosan és teljesen indokolt módon, mégis a kockázatra addig érdemes figyelmeztetni, amíg az nem következik be. Belátható, hogy nem biztonságos egy olyan költségvetés, amelyben a kiadási előirányzatok több mint a fele túlléphető törvényi keretek között. Egy olyan tartalékolás i rendszert javasolunk ehelyett, amelyben automatikusan nem léphető túl egyetlen előirányzat sem, hanem a kormány év közben egy tartalékkeret terhére engedélyezheti az esetleges szükséges többletek kifizetését. Fontosnak tartom még ráirányítani a figyelmet arra, hogy 2015ben a költségvetési kiadások emelkedése keretében nőttek az állam vásárlásai, azaz bővült az úgynevezett közvetlen állami kereslet. A statisztika e fogalom alatt az államnak azokat a kiadásait érti, amelyeket az állam
