Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1033 Minden ország gazdaságára jelentős befolyást gyakorol a költségvetés gazdaságon belüli súlya, a GDPhez viszonyított centralizác iós újraelosztás nagysága. A centralizációs arány Magyarországon 2015ben tovább nőtt, a kormányzati szektor bevételei között megjelenő európai uniós források egyre magasabb összege, valamint az adóbevételek növekedésének hatására 3,6 százalékponttal halad ta meg az uniós országok 45,1 százalékos arányát. Az újraelosztási arányokat tekintve Magyarország 2015ben 3,3 százalékponttal haladta meg a 28 európai ország 47,4 százalékos arányát. A szintén növekvő centralizációs aránnyal összefüggésben a központi köl tségvetés adó- és járulékjellegű bevételei 7,9 százalékkal nőttek az előző évi bevételekhez képest. A növekedés a gazdálkodó szervezetek befizetésének kiemelkedő, 15,1 százalékos, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 6 százalékos, valamint a lakossági befizetés ek 7 százalékos emelkedéséből adódott, amely utóbbi kettő viszont kisebb, mint az átlagos adóemelkedési mérték. A gazdasági szervezetek befizetései között a kiemelten magas társaságiadótöbbletet az adóelkerülési intézkedések hatása, egyedi tranzakciókból származó többletbevételek, illetve a növekedési adóhitel bevezetése okozta. Az adósságkezelés kiadásának aránya, az alacsony kamatkörnyezet és a GDPhez mért csökkenő államadósság eredményeként 2015ben a költségvetés összes kiadásának 7,1 százalékára csök kent, tágítva a kormányzati mozgásteret, miután ’1314. évben ez még 8,6, illetve 8,7 százalékos értéken volt. (9.50) A GDParányos bruttó államadósság - a korábban már említett mértékben - a 2015. év végére 74,7 százalékra csökkent. Az adósságráta csökken ése mellett jelentős változás a központi költségvetés adósságszerkezetének változása is. 2015 végére a devizaadósság aránya 6,2 százalékponttal, 31,3 százalékra csökkent az előző évihez képest. Ezáltal tovább mérséklődött Magyarország külső sérülékenysége. Tisztelt Ház! A 2015. évi költségvetés látszólagos ellentmondása az, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege az előirányzathoz képest 344,8 milliárd forinttal nagyobb hiányt mutat. Ezzel szemben a kormányzati szektor uniós módszertan szerint s zámított hiánya, a korábbiakban már említettek szerint, a GDP 1,6 százalékát érte el, szemben a tervezett 2,4 százalékkal. A két szám közötti látszólagos ellentmondást az okozza, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósított programokra kifizetett össze g ráeső hányadának egy részét az Európai Unió 2015ben még nem fizette ki, ezért több mint 500 milliárd forintot a magyar költségvetésnek kellett megelőlegeznie. Ez az összeg a tényleges bevételek és kiadások alapján számított úgynevezett pénzforgalmi egye nleget rontotta is. Ugyanakkor az eredményszemléletet tükröző uniós módszertan szerint számított egyenleget nem, hiszen az eredmény 2015. év végéig már megszületett, a programokat végrehajtották és elszámolták, a finanszírozás ráeső részét az Európai Unió meg fogja majd fizeti, illetve meg is fizette már egy részét az elmúlt hónapokban. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a magyar kormányzat célszerűen járt el, amikor az uniós finanszírozást megelőlegezte, mivel így lehetett csak elérni, hogy a 20072013 közötti pé nzügyi időszak ’15 végéig rendelkezésre álló uniós forrásait teljes egészében felhasználjuk. Ez nagyon fontos eredmény, hiszen az ország a lehetőségeit kihasználta. Az uniós forrás megelőlegezése átmenetileg megnövelte Magyarország államadósságát is, de a GDParányos bruttó államadósság még így is csökkent egy százalékponttal, kiemelt hatásaként a GDP dinamikus növekedésének. Az adósságmutató, amelynek évenkénti mérséklését az Alaptörvény írja elő, még ennél is nagyobb mértékben, 2,1 százalékponttal csökken t, leginkább azért, mert kiszámításánál nem kell figyelembe venni az uniós bevételek megelőlegezése miatti adósságnövekedést. Ez azért nagy eredmény, hiszen szintén a külső elemzők itt kimondottan arra számítottak, hogy az államadósság nem fog csökkenni, h anem nőni fog ebben a viszonylatban, még másfélkét évvel ezelőtt. Itt szeretnék emlékeztetni, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt években többször is nyomatékosan felhívta a figyelmet az európai uniós forrásvesztés kockázataira. A 2015ös
