Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1032 kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját. Fontosnak tartom jelezni, hogy az e lemzésünkben szerepeltetett adatok szeptember 30i, úgynevezett EDPjelentést megelőző állapotot tükröz, viszont a mostani expozémban ugyanakkor már a felülvizsgált adatokat ismertetem. Tanulmányunk arra keresi a választ, természetesen nem a teljesség igén yével, hogy a bevételek alakulását milyen gazdasági tényezők alakították, a költségvetési kiadások milyen gazdaságitársadalmi változásokat eredményeztek, a költségvetési egyenleg milyen összefüggések eredményeként alakult ki. A gazdaságitársadalmi összef üggések bemutatása érdekében az elemzés nem szorítkozik egyetlen év adataira, hanem igyekeztünk a középtávon jelentkező tendenciákra is felhívni a figyelmet. A tanulmány a közgazdasági elemzés eszközével készült. A bemutatott összefüggések nem tekinthetőek az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításainak, azok a tanulmány szerzőinek véleményét tükrözik. 2015ben a magyar gazdaság GDPnövekedése 3,1 százalék volt, ahogy már elhangzott az államtitkár úr szájából is, 0,6 százalékponttal magasabb, mint a kö ltségvetés tervezése során figyelembe vett 2,5 százalékos előrejelzés, amit, jelzem: a külső elemzők jellemzően még ezt is optimistának minősítették. Ezt messze meghaladóan teljesített 2015ben a magyar gazdaság. A növekedési ütem meghaladta az Európai Uni ó mintegy 2,2 százalékos növekedését, valamint az eurózóna és azon belül a német gazdaság 1,7 százalékos teljesítményét, így Magyarország, ahogy a 2004es csatlakozási tárgyalásokon vállalta is, az előző évhez hasonlóan tovább konvergált - közelített - az Európai Unió fejlettségi szintjéhez. A gazdasági növekedést elősegítette, hogy az élénkülő külső piaci kereslet lehetőségeit a magyar vállalatok képesek voltak kihasználni, ezért az ország külkereskedelmi forgalma kedvezően alakult, az export mennyisége a tervezett 6,9 százalékot meghaladó mértékben, 7,7 százalékkal nőtt, az importé is nőtt, az viszont csak 6,1 százalékkal. 2015ben a belföldi felhasználás gyors növekedése ellenére sem romlottak, mint ahogy a korábbi évtizedekben ez jellemző volt, Magyarors zág nemzetközi pozíciói, sőt még javultak is. Az úgynevezett külső finanszírozási képesség 2015ben a GDP 7,79 százalékát tette ki, ami egy rendkívül jó mutató. A gazdasági növekedés tényezőit a felhasználási oldalon vizsgálva megállapítható, hogy a legje lentősebb változás 2015ben a belső keresleti tényezők szerepének meghatározóvá válása volt. A magánfogyasztás 3,1 százalékkal emelkedett, amit elősegített az alacsony infláció, a minimálbér inflációt meghaladó növekedése és a közszféra életpályamodelljéne k folytatódása. A beruházások viszonylag alacsony növekedési ütemét a korábbi nagyarányú feldolgozóipari beruházások befejezése, a vártnál kisebb mezőgazdasági beruházások, valamint a lakásberuházások visszafogott mértéke okozta. A GDP változásához való ho zzájárulás termelési oldali elemzése alapján megállapítható, hogy a növekedéshez a mezőgazdaság kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. A gazdasági növekedés hatására 2015ben jelentősen, 2,7 százalékkal tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta ’15 végén 6,8 százalékra csökkent. A foglalkoztatottság bővüléséhez a hazai elsődleges munkaerőpiac 62 ezer fővel, a közfoglalkoztatottak száma 37 ezer fővel, a külföldi telephelyeken dolgozóké pedig 11 ezer fővel járult hozzá. A 2 014. évi 0,2 százalékos csökkenés után 2015ben a fogyasztói árszínvonal változása 0,1 százalék volt, tehát összességében gyakorlatilag nem volt infláció Magyarországon. Ennek okai között az alacsony inflációs környezet, az importált infláció alacsony szin tje, az alacsony olajárak és a kihasználatlan hazai termelési kapacitások említhetők. A gazdasági folyamatokat segítő központi intézkedések közül a növekedési hitelprogram, a munkahelyvédelmi akcióterv és a Startmunkaprogram emelhető ki. Az államháztartá s uniós módszertana szerint számított hiány a korrigált adatok alapján immár 2014ben a GDP 2,1 százalékát tette ki, 2015ben pedig a GDP 1,6 százalékában teljesült, így a hiány a költségvetési törvényben kitűzött 2,4 százalék alatt maradt, magyarul 66 szá zalékos szinten teljesült. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a hiány soha nem ért el korábban ilyen alacsony szintet Magyarországon.
