Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 17. csütörtök (135. szám) - Bejelentés előterjesztés további bizottsági tárgyalásáról - A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
947 Rogán Antal nemrég felállított propagandaminisztériuma jegyzi a javaslatot, vagyis nem sok szakmai megalapozottságot kell várnunk tőle. Rogán Antal januárban lengette be a nemzeti otthonteremtési közösségek ötletét, akkor azt mondta, hogy még január köze pén benyújtják a javaslatot a parlamentnek, majd egy hónapos társadalmi vita lesz, és március közepén fogunk róla szavazni. Ehhez képest most azt látjuk, hogy semmilyen társadalmi vita nem volt, a háttérben zajlott az előkészítés, majd most, március közepé n, egy nap alatt akarják lezavarni a parlamenti szakaszt. Ez megint csak azt a gyanút erősíti, hogy itt a saját zsebek tömködéséről van szó. A tervezet lényege, hogy a nemzeti otthonteremtési közösséghez lakásvásárlási céllal csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott rendszerességgel. A NOK a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a licittel vagy sorsolással kiválasztott tagnak. A lakásvásárlók sorrendjének meghatározásánál elsődleges a licit: aki a legnagyobb önerővel tud lakást venni, az juthat elsőként a forráshoz, és csak azonos arányú befizetés esetén lép be a sorsolás lehetősége. A nemzeti otthonteremtési közösség gyakorlatila g egy fogyasztói csoport, aminek a szervezését egyébként 2012 óta tiltja a törvény. Ennek definíciója egy az egyben illik a NOKra - idézem : „A fogyasztói csoport tagjai, mondhatni, egymásnak adnak kölcsönt, mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos öss zeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket, autót, lakást, s a többit. Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést, egészen addig, míg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz.” A fogyasztói csoport néven elhíresült vásárlói klubok működése a legkiszolgáltatottabbak gátlástalan kisemmizését célozta. A rendszerváltás óta eltelt időszak eg yik legelterjedtebb csalássorozata kötődik a fogyasztói csoportokhoz, amelyek megtévesztő hirdetésekkel a legkiszolgáltatottabb rétegeket verték át. Olcsó hitelt ígértek az embereknek, akik befizetésüket aztán soha nem látták viszont. A Gazdasági Versenyhi vatal is kimondta: a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások a fogyasztók tájékozatlanságával visszaélve tevékenykednek. A hirdetésekkel megcélzott fogyasztók jellemzően pénzügyi nehézségekkel küldöttek, jövedelmük, életkoruk alapján kiszorultak a ba nki hitelezés köréből. Bár a bizottsági ülésen Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta, hogy itt nem fogyasztói csoportokról van szó vagy piramisjátékról, nem tudni, mire alapozza ezt az állítást, hiszen ezt bizonyítja önmagába n az, hogy a közösséget létrehozó, zártkörűen működő részvénytársaságnak a szervezőként való elismerésére irányuló engedélykérelem benyújtását megelőző legalább két éve folyamatosan teljesítenie kell a fogyasztói csoportokról szóló jogszabályban előírt ada tszolgáltatási kötelezettségeit a Fogyasztóvédelmi Hatóság felé. De ha már fogyasztói csoport a NOK, nem látni a visszaélésekkel szembeni garanciát sem a törvényben. Nem látni, hogy mi fogja biztosítani a betétesek pénzét, mi lesz a garancia a visszaélések kel szemben a vagyon megőrzésére. Eddig csak rossz tapasztalatok voltak a fogyasztói csoportokkal, nem tudni, hogy mitől változna ez a NOK esetében, mitől lennének védettebbek a fogyasztók. Ahogy azt az LMP korábban felvetette, a kormánynak inkább azon kel lett volna dolgoznia, hogy olyan szabályokat dolgozzon ki, amelyek lehetetlenné teszik a fogyasztói csoportok csalásait. Az is kérdés, hogy egyáltalán a célnak, amire a kormány létrehozta az új jogintézményt, mennyire fog tudni megfelelni. A cél ugyebár az építőipar fellendítése, a lakásvásárlást tervezők lakáshoz juttatása, egy új finanszírozási modellel. A NOKot úgy is lehet nézni, mint egy államilag szervezett lakástakarékpénztárt, megtámogatva adófizetői milliárdokkal, amitől azt remélik, hogy vonzóbb lesz a már létező piaci alapú pénztáraknál, amiket egyébként az állam szintén támogat, a befizetéseket évi 60 ezer forintig. A NOK esetében a befizetések után járó állami támogatás a teljes összeg 30 százaléka, de maximum 25 ezer forint. Kérdés, mitől fog ez tömegeket vonzani, mitől lesz
