Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 17. csütörtök (135. szám) - Bejelentés előterjesztés további bizottsági tárgyalásáról - A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
944 Fogyasztóvédelmi Hatóság adatbázisában az utóbbi két év tekintetében folyamatosan teljesítse a fogyasztói csoportokról szóló törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét. És ha ez t az adatbázist megvizsgáljuk, mit találunk? Hét társaságot: négy kényszertörlés alatt, egy bizonytalan hátterűt és kettőt ugyanabból a tulajdonosi körből feltételezhető módon. Ez az a helyzet, amivel kapcsolatban nem nekünk kell magyarázkodni. Remélem, ho gy államtitkár úr, itt maradt miniszter úr helyett, kielégítő válaszokat tud adni erre. Én magam bizonyos kétségekkel rendelkezem ezt illetően, de kérem, hogy próbálja meg, mert skandalum ez a törvényjavaslat. Én 2010 óta azt hittem, hogy majd nyugodtabban tudom ezeket fogadni. El kell mondjam coming outszerűen, egy grammal nem vagyok nyugodtabb 2010hez képest, amikor önök valamilyen vérlázító ocsmányságot nyújtanak be, mert ez a közgazdasági alapelveket, a piacgazdaságot, mindent megerőszakol. Egy olyan rendszert hoznak be, amit 2014ben, amúgy helyesen, részlegesen már be tetszettek tiltani; azt a rendszert, amikor először törlesztek, és utána vagy lesz valamim, vagy nem; azt a rendszert, amelynek esetében, ha önök itt az emberek befizetéseivel játszadoz nak államilag legalizált módon, és a közvetítő cég eltűnik, akkor mi történik. Milyen garanciát adnak az embereknek? (11.10) Az MNB felügyeletét, óvó, figyelő szemét? Mert az MNB nem áll helyt senki helyett. Azt is látjuk, hogy lényegében lehet majd pereln i. Ez az önök védekezési mechanizmusa ebben az esetben, ha bedől a közvetítő cég, lehet majd perelni, hiszen alá kell írni, hogy az OBA sem vállal felelősséget. Tehát látszik, hogy egy olyan körülbástyázás nélküli rendszert hoztak ide, ami tömeges bedőlése k esetén könnyedén egy Quaestor II.höz vezethet, ami megengedhetetlen Magyarországon. És azt is látnunk kell, hogy miközben ez az MNBfelügyelet egyáltalán nem jelent helytállást, önök a különböző részletszabályokat majd egy későbbi kormányrendeletben kív ánják megalkotni, körülírni, és tőlünk egy biankó csekk aláírását várják azt illetően, hogy persze, bízzunk meg önökben, majd önök ezeket a védekező mechanizmusokat beépítik a rendszerbe tisztességes módon. Az indoklásuk közül pedig van, amiben egyet tudun k érteni. Abban, hogy a szociálliberális kormányzatok letarolták a magyar gazdaságot, tönkretették az építőipar egy részét, a devizahitelezést hagyták elharapózni, miután önök 2001ben engedték az egyoldalú szerződésmódosításokat tulajdonképpen csomagban. Az indoklásnak ez a része stimmel. A probléma az, hogy azóta eltelt bizony 6 év, tehát most már az elmúlt 6 évről is kell hogy beszéljünk, nemcsak az elmúlt 8 évről. A probléma másik fele pedig az, hogy az úgynevezett devizahiteles rendezésük tulajdonképpe n egy pénzügyi vészkorszak részeként fog bevonulni a történelemkönyvekbe. Legalizálták a szabad rablást, a 165170 forintos felvételi árfolyam helyett piaci árfolyamon forintosították ezeket a hiteleket. A két árfolyamösszeg közötti különbséget pedig lenye lették az emberekkel, és a bankok részére jóváírták egyfajta nyereségként. Ez felháborító! Ettől a pilótajátéktól tehát, amit önök elénk tettek, egyáltalán nem várható az, hogy az új építésű ingatlanok mennyisége mérhető módon a következő években megugorjo n. Azon kellene talán elgondolkodni, hogy Magyarországon 4142 ezer új építésű ingatlannak kéne évente létrejönnie, felépülnie csak ahhoz, hogy százévente kicserélődjön az ingatlanállomány, és ez nem túl nagy elvárás egyébként egy normálisan működő országb an. Ezzel szemben, hogy hogy lehet a 8500ról 7500ra lecsúszni, és hogy lehet ennek csak a töredékét produkálni évente, ez már nem a szocialista kormányzatok bűne, ez már egyértelmű módon az utóbbi 6 év gazdaságpolitikai kudarcsorozatának az egyik tünete. És azt is látnunk kell, hogy félmilliónyi üres lakás, ingatlan található Magyarországon. Látjuk, tudjuk, hogy ezek közül mindegyik nem lenne visszavonható a magyar életbe, viszont az is egyértelműen látszik, hogy ezek közül több tízezer, optimista becslés ek szerint akár 8090 ezer is visszahozható lenne megfelelő felújítás, korszerűsítés után. Azokra gondolunk, amelyek esetében nem lenne drágább a felújítás, mint egy új építésű lakás kivitelezése.
