Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
883 majd konzultálnak egymással.) Tudom, államtitkár úr, hogy ezt nehéz végighallgatni, és már menekülne a Házból, de ennek ellenére mégiscsak azt kell hogy mondjam, az igazságot, bármilyen nehéz, de el kell tudni hordozni. Arról van ugy anis szó, hogy nincs itt szó maradványról, kérem tisztelettel, sokkal inkább arról van szó, hogy jelentős hiánya van az államháztartásnak. Azt mondta Lázár János, hogy bizonyos extrapénzek elköltése kapcsán kért pluszjogosítványt a kormányzat. Itt inkább e xtrahiányról beszélhetünk. Tudjuk, hogy a költségvetési intézmények, az egészségügyi intézmények, a KLIK milyen iszonyatos adósságállománnyal küszködik, hónapról hónapra hogy görgeti maga előtt - és most elsősorban a lejárt tartozásokról beszélek , tehát ennek a lehetetlen helyzetnek a megoldásához kér most ilyen értelemben segítséget a kormányzat. De ezen túlmenően, úgy gondolom, hogy összességében itt a padláslesöprés javaslatáról van szó. Miért is? Szűcs Lajos képviselőtársunk azt mondta, hogy a 40 száz alékos korlát továbbra is vonatkozni fog a felhasználásra. Eddig a kötelezettségvállalásra vonatkozott a 40 százalékos korlát, ami arról szól, hogy a tartalék 40 százalékát lehet csak kötelezettségvállalással terhelni az első félévben. De a kötelezettségvá llalás szó és a felhasználás szó két abszolút különböző téma, abszolút különböző következményekkel is jár. A kötelezettségvállalás ilyen értelemben elszabadulhat, és már az első hónapban akár le lehet fedni a tartalék 100 százalékát. Bizony ehhez már nem i s vagyunk olyan túl messzi. Tehát elmúlt az évből két teljes hónap, és a kötelezettségvállalás már igen erősen megközelíti azt a bizonyos 40 százalékos korlátot, de mondom még egyszer, itt ezentúl ilyen értelemben felszabadítja magát a kormányzat. Tessék e lolvasni! Tessék elolvasni, segítek, hogy melyik. A 2. §, kérem tisztelettel, és azon belül is az 1. pontban van ez a kis picike módosítás, alig lehet észrevenni, de aki figyelmesen olvassa, megtalálja benne a hibát. No, de ilyen értelemben azt kell hogy m ondjam, hogy tulajdonképpen az, ami az alaptörvényben foglalt, magyarul például az Országgyűlés nem fogadhatna el olyan törvényt, olyan költségvetési törvényt, amelynek következményeképpen az államadósság a mindenkori GDP 50 százalékánál több lenne, vagy p éldául hogy az alaptörvényben az elvek, a költségvetési elvek úgy vannak rögzítve, hogy az átláthatóságot, a fenntarthatóságot, a kiegyensúlyozottságot biztosítani kell. Maga az átláthatóság szó összesen hét alkalommal szerepel az alaptörvényben, de szinte már e törvényjavaslat tükrében meg kell hogy mondjam, kifejezetten vicces. Tulajdonképpen minek ide költségvetésitörvényvita, minek játsszuk el azt, hogy itt parlamentesdit próbálunk a nép számára bemutatni, amikor itt tulajdonképpen a költségvetési törv ényt is egyetlenegy tollvonással a kormányzat felülírhatja?! Ilyen, mint átláthatóság, kiegyensúlyozottság, nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövőben már nem várható, nem lesz, és valójában erről szól az a törvényjavaslat, amit mi teljes egészében elutasítunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP vezérszónoka, parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár úr, ha megengedi, rögtön egy kérdéssel kezdeném, hogy hát, ezt már megint hogy gondolták. Hogy lehet idehozni egy ilyet? Átmegy a botrányos nemzeti banki jogszabálymódosítás, és utána egy héten belül ide jönnek egy újabb ilyennel. Teljesen elképesztő, és nyilvánvalóan itt már az ellenzéki képviselőtársaim emlegették a rendeleti kormányzás megvalósítását, amit KDNPs képviselőtársam tagadott, de gyakorlatilag ez valósul meg, ennek a kultúráját láttuk már az elmúlt hónapokban is. A termőföldprivatizáció mi más volt, ha nem ez, amikor gyakorlatilag egy NFAtörvényt felülírva egy rendelettel értékesítenek állami vagyont? Mi más ez az egész, ha nem ezt valósítják meg? Úgy, ahogy itt elhangzott a korábbi felszól alásokban, a Kádárrendszeren kívül érdemes megemlíteni így március 16án a Bachkorszakot is, amelynek a tipikus egyik eszköze volt az ilyen jellegű
