Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
861 Mit csinál a magyar kormány? Öt év alatt önök szerint hány mént vett az FM, és a törzstenyészetb en mennyi mén áll rendelkezésre, hogy javuljanak a magyar fajták állományai? Semennyi. Hoznak haza ennek a lecsökkent kancaállománynak a védelmére bármit is? Nem. Mit tettek a lovassportok kultúrájáért? Nézzük meg a támogatási rendszereket: infrastruktúrát fejlesztettünk, miközben olimpikon sportolóknak nincsenek meg az alapvető feltételei, hogy ezekben helyt tudjanak állni. Tehát jócskán ad nekünk tennivalót Széchenyi munkássága, hogy mit kell tennünk ezekért a dolgokért. Alapvetően nemcsak a lóversenyzésb en, hanem az állattenyésztőtársaság létrehozásában is nagyonnagyon sokat tett Széchenyi István és a munkássága, hiszen a lótenyésztés mellett a magyar állattenyésztés nagyságára sokszor hívta fel a figyelmet, hiszen akkori táji adottságaink még a folyóví zszabályozások előtti állapotának a jelentős része lehetőséget teremtett arra, hogy az extenzív állattartás kapcsán a lehető legnagyobb legelőállatállományokkal rendelkező vidékeken a vidéki foglalkoztatást - most így mondanánk - hogyan biztosítsa. Ebben meghatározó szerepe volt abban, hogy ő hogyan kezelte saját jobbágyságát. Kérem, nézzük meg, hogy a sajátjából hogyan adott a kicsiknek, az elesetteknek, mit tett annak érdekében, hogy földhöz jussanak. Most mit tesznek az önök új arisztokratái? Mit csiná l Mészáros Lőrinc és a hasonló barátaik? Fogják a közösségi tulajdont, amivel a kicsiket kellene segíteni, és megszerzik maguknak, hogy növekedjenek. Ez a különbség, ezt mutatja nekünk Széchenyi István munkássága, hogy mit kellene tennünk, mit kellene tenn i azokkal a milliárdokkal, amiket közbeszerzések kapcsán megszereztek magyar milliárdosok. És nyilvánvalóan itt is lenne tennivaló, hogy a magyar kormány vegyen példát arról, amit a Széchenyi Istvánemlékév taníthat nekünk. Nyilvánvalóan felmerül az is, mi ndenki tudja, hogy Széchenyi István születésének évében, 1791ben kezdődött el a Magyar Tudományos Akadémia kialakítása, létrehozása, akkor vetődött fel ennek a javaslata, de ugyanakkor 1827ben született meg az a törvény, ami a létrehozását elősegítette. Nyilvánvalóan, ha a Tudományos Akadémiáról beszélünk, akkor megkérdezhetjük azt, hogy a magyar kormány jelenleg hogyan viszonyul a tudományhoz. Meg kell néznünk az Alaptörvényt, meg kell néznünk a ténykedést, meg kell néznünk, hogy - bocsánatot kérek, hogy saját szakterületről jövök - a földművelésügyi miniszter mit hirdet európai uniós szinten, mondjuk, a magyar akác nem létező fajról. Vagy mit hirdet a tudomány vívmányairól, aminek - itt van nem tudom, hány száz méterre a Tudományos Akadémia - az összes t udását nem használja a magyar kormány ahhoz, hogy a kormányzati mindennapi munkában az a tudás be tudjon épülni. Itt van a tudomány, és a tudomány leépítéséhez nem kell tudomány, de ahhoz kellene, hogy hogyan hasznosítsuk ezt. Nem akarjuk azokat a vívmányo kat, amiket a kor teremt nekünk. Önök hoznak egy XX. század közepi technológiát azzal, hogy Paksot fejlesszék, miközben a XXI. század tudományos vívmányait, ami itt van előttünk és rendelkezésünkre állna, nem akarják tudomásul venni. Vajon mit tanít Széche nyi? Széchenyi István előretekintett. Azért ment Európába, hogy tanuljon és tudást hozzon ide. És erre L. Simon képviselőtársam felhozza példának a magyar migrációs kérdést, ami alatt a Magyarországról migráló embereket értem, hiszen azt mondja, hogy az mi lyen jó, ha kimennek tanulni. Igen, így van. Széchenyi István és a reformkor nagyjainak sokasága ment ki azért, hogy kultúrát, technológiát és egy halom más dolgot tanuljon kint. De akik most Magyarországról kimennek, akik veszik a botjukat, a hátukra kötö tt zsákkal fogják a cókmókjukat és megindulnak NyugatEurópa felé, azok nem művészetet tanulni mennek, nem a múzeumokba járnak, hogy kultúrát tanuljanak és hazahozzák. Nem azért mennek, hogy ott megtanuljanak valamilyen technológiát és itthoni közösségüket ezzel gazdagítsák. Nem! Azért, hogy elhagyják az országot. Mit tanít Széchenyi? Azt, hogy haza kell jönni. De alkalmasak erre a feltételek? A kormányzat megteremti annak a feltételeit, hogy ezt kommunikálhassuk? Nyilvánvalóan jó lenne, ha így lenne, de ni ncs így.
