Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a járásbíróság törvénykezési helyének létrehozása érdekében szükséges módosításáról szóló ... - ELNÖK:
633 Tehát érdemben úgy tárgyalni, egyébként ötpárti egyeztetést folytatni se nagyon lehet, ha nem látjuk a számokat, nem látjuk azt, hogy miről beszélünk. Abban a célban az LMP is egyetért, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényhozásnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést lakóhelytől, településtípustól függetlenül könnyítsük meg az emberek számára; hogy az emberek lakóhelytől, vagyoni helyzettől függetlenül egyenlően tudjanak hozzáférni a jogszolgáltatáshoz. M i ezt a célt tartjuk szem előtt. Ha ezeknek a törvénykezési helyeknek a létesítése ezt a célt szolgálná, ezzel a törvényjavaslattal akár egyet is lehetne érteni. Csakhogy - és most az előzetes feltételeket egy pillanatra zárójelbe téve - nekem az sem világ os, vagy arra sem látok garanciát ebben a törvényjavaslatban, és ezért is lett volna jó egy ötpárti egyeztetés, hogy lehet, hogy pont a fordítottjáról van szó? Magyarul: nem arról vane véletlenül szó, hogy önök be akarnak zárni járásbíróságokat, és amikor bezárnak egy járásbíróságot, a korábbi járásbírósági székhelyet minősítik vissza törvénykezési hellyé? Nem erről van szó véletlenül? Mert ha erről van szó, ebben biztos, hogy nem leszünk partnerek. Tehát továbbra is szeretném rögzíteni: az LMP számára ez első számú cél, amikor a bíróságok székhelyéről, illetékességi helyéről beszélünk, hogy hogyan lehet egyenlőbbé tenni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a magyar emberek számára vagyoni helyzettől, lakóhelytől függetlenül. Nincs garancia ebben a tö rvényjavaslatban, hogy nem jelenlegi járásbírósági székhelyek lopakodó felszámolásáról vane szó. De ha most ettől a rendkívül rosszindulatúnak bélyegezhető hipotetikus véleménytől is eltekintünk, továbbra is hiányérzeteim vannak, megerősítve azt, amit Gyü re képviselőtársam is elmondott. Tehát ha valóban az a cél, hogy ha van egy járásbírósági székhely, nevezzük azt, mondjuk, Ráckevének, és mondjuk, el akarják vinni a törvénykezési helyet, mondjuk, DélPest megyei falvakba vagy Szigethalomra, akkor nem kell enee véletlenül rendelkezni a törvényben arról, hogy a legalapvetőbb, az állampolgárokat legközvetlenebbül érintő bírósági funkció, a kezelőiroda működése például garantált legyen? Tehát nem tudjuk azt, hogy ha most itt a parlament rányomja a pecsétet err e a törvényre, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni az emberek számára. (9.50) Lesz kezelőiroda, ahol a beadványaimat le tudom adni, bele tudok nézni az aktába? Adott esetben lesz jogsegélyszolgálat ezeken a törvénykezési helyeken? Arról nem beszélve, hogy milyen helyiségekben fog működni ez a törvénykezési hely. Az önkormányzattól, esetleg egy cégtől bérli ezt az épületet? Azt már meg sem merem kockáztatni, hogy ha így haladunk, lassan majd a Magyar Nemzeti Banktól fogják a bíróságok is bérelni a székhelyük et. Tehát ez nagyon nem mindegy, mert mondjuk, egy önkormányzattól bérli a helyiséget, és közben mondjuk, az önkormányzat ügyeiben is el kell járnia ugyanennek a járásbíróságnak. Tehát egy csomó kérdés a levegőben van, most túl azon, hogy azért a magyar tö rténeti hagyományban a bíróság székhelyének megvolt, hogy úgy mondjam, a maga aurája, tekintélye, az egy konkrét épülethez, egy konkrét városhoz kötődött, egy konkrét székhelyhez kötődött, ezzel is a kellő tiszteletet kivívta, illetve biztosította az állam polgárok előtt. De a legfontosabb, hogy teljesen homályban marad, hogy egy ilyen törvénykezési hely milyen szolgáltatásokat fog nyújtani az embereknek. Még egyszer megerősítem, természetesen az ötpárti egyeztetésre nyitottak vagyunk, ezt korábban kellett v olna megtenni, a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatos aggályaink eloszlatására szeretnénk biztosítékot látni, szeretnénk hatástanulmányokat látni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és még egyszer: addig kétharmados igazság szolgáltatási törvényről érdemben nem tudunk beszélni, amíg konkrét ügyekbe nyúlnak bele, és amíg a parttalan eredménytelenné nyilvánítási jogköre az elnöknek megmarad. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, frakcióvezető úr . Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel független parlamenti képviselők nem vesznek részt a vitában, így most kétperces
