Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a járásbíróság törvénykezési helyének létrehozása érdekében szükséges módosításáról szóló ... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
632 indítványozzuk azt, hogy a jogállási törvény 20. § (1) bekezdés b), d) pont ját az Országgyűlés törölje el. Én sorban tudom mutatni az államtitkár úrnak az elmúlt időszak terméseit: a Fővárosi Ítélőtábla elnöki állására kiírt pályázat érvénytelenné nyilvánítása; a Gyulai Törvényszék PolgáriGazdaságiMunkaügyi Kollégiuma kollégiu mvezetői álláspályázata; a Tatabányai Törvényszék hasonló kollégiumának kollégiumvezetői álláspályázata, és így tovább. És egész egyszerűen ma a törvény, ez az idézett szakasza a jogállási törvénynek lehetőséget biztosít arra, hogy az Országos Bírósági Hiv atal elnöke, aki jelenleg Handó Tünde, gyakorlatilag parttalan feltételek mellett, tehát parttalanul nyilváníthat eredménytelenné pályázatokat - tehát akkor is, ha a pályázat alapján egyébként találtak alkalmas elnököt. Ez egy olyan tüske a rendszerben, am i lehetetlenné teszi megint csak azt, hogy az állampolgárok megbízzanak abban, hogy a bírói szervezet kialakítása és az ügyeknek az elbírálása valóban mindenféle szubjektív befolyástól mentes. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az elnök asszony személyéről v an szó, főleg azok után, hogy egyébként pár héttel ezelőtt pont Handó Tünde elnök asszony volt az, aki nagyon bátran kiállt a kormánnyal szemben megvédeni a bíróságokat, amikor éppen Németh Szilárdot küldték torpedóként a bíróságokkal szemben. De mondom mé g egyszer: nem az elnök asszony személyéről van szó, hanem a rendszerről, egy elvről. Hogyha egyszer vannak feltételei annak, hogy hogyan lehet valaki vezető a bírói szervezetrendszeren belül, akkor semmi szükség arra, hogy pluszban a bírói hivatal mindenk ori elnöke számára egy diszkrecionális, parttalan mérlegelési jogkört biztosítson a törvény, hogy az egyébként eredményes pályázatokat is - tehát ahol találtak alkalmas jelöltet - eredménytelenné nyilváníthassa. Elmondtuk a ’1112es vitákban is, hogy ahho z, hogy az állampolgárok maradéktalanul megbízzanak az igazságszolgáltatásban, nem arra van szükség, hogy különböző pártok vezetői - képviselők, miniszterek - kiálljanak kiabálni és minősíteni pocskondiázva a különböző bírói ítéleteket; ez éppen ellene hat . Ezt teszik önök is, teszik az itt jelen nem lévő - mert a parlamentet bojkottáló - mindenféle független képviselők (Dr. Vas Imre nevet.) , lelkük rajta; a probléma az, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom akkor rendül meg, ha az ügyeket terelgetni lehet - erre is volt kísérlet , vagy a bíróságok különböző vezetőit szubjektív indokok alapján lehet kinevezni. Én azt gondolom, hogy ha ezt az utolsó kiskaput bezárja a parlament, tehát egyértelmű, hogy nem lehet szubjektív indokok alapján machinálni a bírósági vezetők kinevezésében, és a FideszKDNP felhagy azzal a gyakorlattal, hogy folyamatban lévő ügyek eldöntésébe, sőt jogerős ítéletek végrehajtásába vagy végre nem hajtásába törvényhozási eszközökkel avatkozik bele, akkor van lehetőség arra, hogy ér telmesen beszéljünk arról, hogy egyébként az igazságszolgáltatásban milyen változásokra van szükség. Ami a törvényjavaslat érdemét illeti: először is, én nagyon csodálkozom azon, amit itt Gyüre képviselőtársam is ismertetett, hogy Vas Imre képviselőtársunk egy perccel a vita kezdése előtt kezdeményezett ötpárti egyeztetést. Természetesen az LMP nyitott most is, mint minden egyes esetben, amikor törvényhozási témákról és nem éppen népszavazásról akarnak ötpárti egyeztetést kezdeményezni, hogy üljünk le, egye ztessünk, de ennek nem ez a módja, azt azért szeretném jelezni. Ha behoz ide az igazságügyi tárca egy törvényjavaslatot, mert tulajdonképpen már azt is előrelépésnek kell tekintünk, hogy az igazságügyi tárca hozta be, és nem Vas Imre vagy Bánki Erik vagy N émeth Szilárd (Derültség a Jobbik soraiban.) , akkor talán az igazságügyi tárcának - ugyanúgy, ahogy erre Trócsányi miniszter úr működése alatt már számtalan alkalommal volt példa - kellett volna kezdeményeznie már hetekkel ezelőtt egy ötpárti egyeztetést. Továbbmegyek: itt egy olyan, a működést, illetve a működésnek az állampolgárokhoz való közelségét érintő javaslatról van szó, ahol nagyon is szükség lett volna arra, hogy az Országos Bírósági Hivatalnak a hatástanulmányát megismerjük, már csak azért is, me rt a jogalkotási törvény egyébként ilyesmit előír, és legalább az igazságügyi tárca tartsa már be a jogalkotási törvényt. Ha jól emlékszem, pont Répássy volt államtitkár úr és Navracsics miniszter úr voltak az előterjesztői ennek a jogalkotási törvénynek.
