Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
539 emelkedik a bérük annyival, mint egy közepesen olcsónak mondh ató ügyvéd munkadíja óránként. És ha nem szól szájuk, nem fáj majd a fejük. „Tudjuk ki” számításai eddig beváltak, mindeddig sikeresen osztott meg és uralkodott. Arra a fizikai törvényszerűségre - ki lehetett vajon a tanára? - azonban nem figyelt, hogy egy szer minden pohár megtelik, és alkalomadtán bizony túl is csordul. És talán arra sem gondolt, hogy a kör egyszer csak bezárul - ugye a geometria , és hogy egyszer minden türelem elfogy. Mára elfogyott. A szülők, a diákok, a pedagógusok tiltakozása összeér t, elegük lett az álságos kormányzati ígérgetésekből, az álegyeztetések időt és energiát pazarló folyamatából, állam bácsi mindenbe beleszóló, minden pénzt elnyelő, mindenütt jelen lévő agresszív jelenlétéből. Ezért hozták és hozzák létre a tanszabadság eg yre bővülő köreit, ezért áldoznak pénzt, időt és energiát, mert azt akarják, hogy gyermekeinknek jobb legyen, és hogy versenyképes tudással boldoguljanak majd itt, Magyarországon. Nem vitatom, „tudjuk ki” is ezt akarja. Az ő Magyarországán. Amiről én beszé lek, az a mi Magyarországunk. Mendrei László, a PDSZ elnöke” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Jézus! - Ez egy politikai kiáltvány?) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kö vetkező hozzászóló Hoffmann Rózsa képviselő asszony, KDNP. DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Hát, nehéz megszólalni egy ilyen, Parlamentbe hozott gyászinduló után. Én magam azon gondolkodtam, hogy úgy látszik, egy egészen más iskolát és országot ismerek (Lukács Zoltán: Így is van! - Dr. Harangozó Tamás: Ebben biztosak vagyunk!) , nem tagadván, hogy vannak esetleg rezignált, kiábrándult, könnyen utcára vihető pedagógusok is, de én magam előtt látom azt a sok száz, sok ezer óvónőt, tanítót, tanárt, akik reggelente mosolyogva várják a gyerekeket, és látom azt a sok százezer vagy éppen milliónyi fiatalt, akik reggel örömmel mennek az iskolába, és délutánesténként örömmel számolnak be édesanyjuknak, édesapjuknak arról, hogy ma is tanultak vala mit, jó volt az iskolában, és hogy fejlődtek. Úgyhogy hagyjuk is ezt a kétoldalú megközelítést, egymást meggyőzni valószínűleg nem fogjuk tudni, mert akinek az a célja, hogy mindenáron úgy állítsa be a magyar köznevelés rendszerét, mint egy romhalmazt, azt nehéz meggyőzni. Mégis megkísérlem, és tényeket fogok mondani. De bevezetőként annyit, hogy ez a vitanap nem 13 órakor kezdődött ma, hanem reggel 9kor körülbelül, amikor is nem is egy napirend előtti felszólalás már a köznevelés helyzetéről szólt, és elő revetítette a délutáni vitanapot. Egyebek között hallhattuk Hiller István napirend előtti felszólalását, aki arról beszélt, hogy az ilyen vitanapok többnyire unalomba fulladnak, és nincsen igazi tétjük. Majd hozzátette, hogy ők, mármint az MSZP nem ilyen u nalmas, tét nélküli vitanapot akarnak rendezni, hanem - idézem - „útmutatást akarnak adni”. Szeretném megkérdezni, hogy miféle utat akarnak nekünk itt felmutatni. Hiszen 1948tól kezdődően 2010ig, kétszer négy év kivételével, közel hatvan évük volt nekik arra, hogy a közoktatás ügyét rendbe tegyék (Közbeszólás az MSZP soraiból: Istenem! - Dr. Varga László: Miről beszélsz? Te voltál MSZMPtag! - Dr. Harangozó Tamás: MSZMP, Hoffmann Rózsa, üljön le!) , és olyan közoktatási rendszert építsenek ki, amely virágz ik. Nem fogok szólni hatvan évről, csak a megelőző huszonötről. (Dr. Harangozó Tamás: Kettőnk közül maga volt az MSZMP tagja, úgyhogy fejezze be! - Közbeszólások az MSZP és a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) ELNÖK : Tessék, képviselő asszony, fo lytassa! DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ):
