Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 13. hétfő (162. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4513 megoldásokkal ne éljen és ne élhessen a jövőben; akiknek pedig kárt okoztak, azoknak pedig fizessék meg a tartozásukat. K öszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nem kíván most erre reagálni. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Meddig még?” címmel. Öné a szó, képvis elő úr, ötperces időkeretben. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetésről szóló törvényjavaslat végszavazása mindig is az év egy olyan fordulópontja, amelynek értelmében elmondható, hogy egyfajta bizonyítványt állíthatunk ki Magyarország Kormányának a teljesítményéről, és ez a bizonyítvány enyhén szólva lesújtó. Azt látjuk, hogy azok a kozmetikai jellegű könnyítések, amelyeket ez a kormányzat biztosítani kíván a polgárok számára, szánalmasak, nem elegendők, példának okáért a személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkentése egy bolti eladó esetében talán még az ezer forintot sem éri el, egy államtitkár vagy miniszter esetén pedig a tízezer forintot is meghaladhatja. Ezen elképesztő aránytalanságok sorába illik az az áfacsökkent ési tervezet is, ami tulajdonképpen gesztusszinten maradt meg a kormány részéről, hiszen szemben a Jobbiknak az összes alapvető élelmiszert és gyermeknevelési cikket érintő áfacsökkentési javaslatával, mely érezhető könnyítést hozna a családoknak, a kormán yzat tervezete mindössze egy átlagos család fogyasztói kosarának 67 százalékát érintő módon, egy összesített 1 százalékos áfacsökkentéssel sem ér fel. Miközben azt látjuk, hogy Magyarországon adóztatják a legbrutálisabban áfaszempontból Európában a gyerme knevelési cikkeket, nem értjük, hogy miként kíván a kormány demográfiai fordulatot elérni, hiszen ezen túladóztatottság egyébként nemcsak a gyermeknevelési cikkekre és nemcsak az áfára jellemző, hanem bizony az OECD felmérései szerint a vizsgált országok t ekintetében Magyarország az érintett időszakban szinte mindig az első ötben volt, hogyha kétgyermekes, kétdolgozós családok adóterhelését nézzük. (14.50) Tehát kijelenthető, hogy a magyar családokat brutálisan, ha úgy tetszik, szénné adóztatják Európában. Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy nemcsak a demográfiai fordulat marad el, hiszen az utóbbi években sajnálatos módon tovább növekedett a népességfogyás üteme, hanem a kivándorlási spirál sem lassul, nem áll le. S miközben tudjuk, hogy nem lehet pusztán anyagiakkal versenyezni a nyugateurópai bérszínvonallal, de még azokat a nem is kozmetikai jellegű, hanem annál sokkal fontosabb lépéseket sem tette meg a kormányzat, amihez a költségvetési tervezet lehetőséget nyújtott volna. Értetlenül állunk ugyanis az előtt, hogy százmilliárdos nagyságrendben megmozgatnak forrásokat a CSOK, a 10 plusz 10 és olyan otthonteremtési kedvezmények irányába, amelyeket bár a Jobbik támogatott, de kijelenthető, hogy a szerencsésebb társadalmi csoportok számára szólnak, a felső t ízezertől talán fölfelé, vagy még éppen ott tudnak hatni, ugyanakkor fájó módon hiányzik egy olyan átfogó otthonteremtési és főleg bérlakásépítési program, amely a nehezebb sorban élő magyarok számára is előrelépési lehetőséget nyújtana, kicsit csillapítan a az új építésű lakások elképesztő hiányán és a bérlakáshiányon, kicsit talán lejjebb tudná szorítani a budapesti és a nagyvárosi albérletárakat, ily módon mindenki számára áttételes könnyebbséget hozna. És el kell mondjuk azt is, hogy a kivándorlási spirá l már említett lassítása mellett, ha magyar kivitelezőkkel, központi anyagbeszerzéssel dolgozunk, akkor magyar vállalkozók, magyar beszállítók és hazai gazdasági ágak is tőkeinjekciót kaphatnának. Egy ilyen program pedig elindítható lett volna, elindítható lenne abból a forrástömegből, amit csak a CSOK említett kedvezménytömegére mozgatott meg a kormányzat. Főleg, hogy a költségvetés tárgyalása mellett egyfajta kegyelmi állapot is előállt, hiszen külföldi begyűrűző hatások mentén több mint 400 milliárd