Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
4404 is, hogy sok esetben egy tisztességes embernél, tisztességes, jó szándékú működésnél aká r elégséges is lehet, de miután közpénzről van szó, nem biztos, hogy mindenki szakszerűen ért például egy befektetéshez. Mi ezt tapasztaltuk, hogy sok esetben olyan jegyzők, olyan hivatalvezetők döntöttek befektetésekről, jegyeztek ellen ilyen befektetések et, akiknek nincsen pénzügyi szakirányú végzettségük, vagy egyáltalán nem látszott olyan szakmai munka, ahogy valakire támaszkodva hozták volna meg a döntést. Tehát én úgy gondolom, valóban át kell majd gondolni alaposabban, hogy ezen úgynevezett befekteté si típusú tevékenységek tekintetében is mennyiben szakmai követelményhez köthető, hogy valaki ezzel foglalkozzon. De messzebb mennék ebben a dologban. Ha már az önkormányzatokat említették többen is, azt látjuk, hogy nagyon sok esetben nem pénzügyi végzett ségű jegyzők azok akik, például mérleget állítanak össze. Tudnék olyan jogszabályi környezetet is kifogásolni vagy legalábbis megfontolásra ajánlani, hogy első számú vezetőknek természetesen nincs gazdasági végzettségük, legyenek például ezek egyetemek, le gyenek kórházigazgatók, ha már ezek a témák előkerültek, miközben valójában első számú vezetőként mégis felelős döntést hoznak pénzügyi kérdésekben. Ezt a kérdéskört mint állammenedzsment megújítását mi felvetettük. Erre a kormányzat egyébként pozitívan re agált is a múlt évben. Úgy gondolom, ezt tovább kell gondolni szélesebb körben is. Az egyetemek tekintetében már megtörtént. A többiek tekintetében is végig kell gondolni, hogy a pénzügyi felelősség és szakértelem, és a szakmai felelősség és szakértelem eg yüttes hatása ki tudjon a közpénzügyi körtől az intézményeknél is szélesebb körben bontakozni, hogy ez megfelelő biztonságot teremtsen a szabályos és nem csak szabályos, hanem valóban eredményes, hatékony, gazdaságos és célszerű pénzfelhasználás tekintetéb en. (11.40) Erről azt gondolom, egy gyékényen árult mindenki, aki ebben a kérdésben hozzászólhat az Országgyűlésben. Ebben változtatásokat, továbblépéseket kell tenni. Részben megtörténtek, részben pedig az állammenedzsment megújításában folytatni kell eze ket a változásokat. Külön szeretnék az olyan kérdésekre válaszolni amelyben azt jelezték, hogy nem vizsgáltuk, pedig vizsgáltuk. Fontos, hogy a Nyugdíjreform és Államadósság Kezelő Központtal kapcsolatban elhangzott, hogy az ÁSZ figyelmébe ajánlják. Igen, az ÁSZ figyelte. Minden évben egyébként a zárszámadás során törvényességi szempontból ellenőrizte, és a módszertani megújításunk keretében pont arra, hogy az országgyűlési beszámolóval érintett szervezetek bekerüljenek a zárszámadásba, mi kitérünk rá. Más kérdés, hogy van, amit az Országgyűlés valóban 5 év múlva tárgyal, de vannak olyan ügyek, amiket például most tárgyal, miközben a zárszámadást meg majd csak szeptember 1jén fogjuk nyilvánosságra hozni. Ez egy 25 éve bevett gyakorlat. Mi csak szeretnénk jelezni, hogy érzékeljük ezt az igényt, és a mi részünkről meghoztuk azt a döntést, hogy több mint 20 olyan szervezet van, aki az Országgyűlésnek beszámolási kötelemmel bír, nem feltétlenül plenáris ülésen, hanem bizottsági ülésen; azokn ak a pénzügyi beszámolóit mi bevonjuk a zárszámadásba minden évben. Korábban nem mindig, mert a nagyságrendjénél fogva nem feltétlenül került bele a mintába, vagy egyszerűen kapacitás hiányában nem tért rá ki. Ma már azt tudom mondani, hogy tavaly is, idén is minden ilyen intézmény pénzügyi beszámolójának az ellenőrzésére összevont véleményt fogunk adni, hogy megbízhatóake vagy nem; tehát az alapvető szabályossági szempontból szeptember 1jén nyilvánosságra hozott zárszámadásunkban erre ki fogunk térni. A kampánypénzekkel kapcsolatban többen is hozzászóltak. Szerintem is ez egy olyan terület, amely rengeteg újdonságot hozott a ’14es kampányidőszakban, és ennek van közpénzügyi vonzata is. Mi azt tudjuk mondani, ahogy leírtuk a beszámolóban is, hogy például a hirdetésekkel kapcsolatos kérdések nagyon széles körben újdonság erejével hatottak, ahogy szabályozta az Országgyűlés. Ennek meg is tudtunk felelni. Nem is kifogásolja többnyire senki, hiszen egy kontrollált, rendszerezett, átlátható módon történt. Mi ez ért mondtuk, hogy javultak a kampányfinanszírozással
