Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
4405 vagy kampányműködtetéssel kapcsolatos egyes területek, mert ott tetten érhető konkrét jogszabályváltozás, és annak a betartása is megtörtént. Kevésbé láttuk megnyugtatónak valóban azoknak a pártoknak… - de ne feledjük: induláskor semelyik pártról nem lehet előre tudni, hogy be foge jutni az Országgyűlésbe vagy sem, azt a választók döntik el. Volt olyan párt, amelyik remélte, hogy bejut, és mégsem jutott be, volt, amelyik párt nem biztos, hogy annyira bíz ott benne, mégis bekerült. Tehát ez egy sokkal összetettebb kérdés, és erről nem is hiszem, hogy az Állami Számvevőszéknek kell állást foglalni. Csak azt jelzem, hogy előre mindenkinek esélyegyenlőséget teremtett, hogy pénzt juttatott a mind az egyéni, min d a listás induláshoz kapcsolódóan a központi költségvetés, pont annak érdekében - legalábbis az indoklásuk, az önök indoklása ebben az volt , hogy ne annyira a szponzorok, a külső, átláthatatlan finanszírozók vegyenek részt, hanem közpénzként, közpénzzel való elszámolás keretei között a szabályosság szempontjából számoljanak el. Szeretném hangsúlyozni, hogy nyilván eredményességi kritériumot nem állíthatunk egy ilyen kampánypénz felhasználásával kapcsolatban, vagy egy hatékonysági vagy célszerűségi kritér iumot. Nem is tették meg. De a törvényben ha meghozzák, azt mi betartatjuk. Ha tehát olyan felső határokhoz, olyan eredményességi küszöbhöz kötik, amely esetén például vissza kell fizetni - ez már volt korábban is a törvényben , akkor nyilván mi ezt megál lapítottuk és meg is fogjuk állapítani, tehát azt tudom mondani, hogy ezekben az esetekben, ha a törvényben kritériumokat határoznak meg, nyilván mi az ellenőrzés során oda tudunk rá figyelni. A törvénytelenség tekintetében, a törvények be nem tartása teki ntetében az ÁSZ elég sok, ha jól emlékszem, 9 feljelentést tett vagy gyanút vetett fel, ami kimondottan törvénytelenség. Volt adóhivatalt és volt ügyészséget érintő kérdéskör is. Volt olyan, aki például nem adott adatot. Nem tekintette közpénznek, amit az állam adott, és nyilván mi - pont az önök jogszabályi felhatalmazás alapján - ügyészséghez is fordultunk ilyen ügyben. Ezek az ügyek nem zárultak le, de folyamatban vannak, én tehát úgy gondolom, ha ez is lezárul, érdemes lesz áttekinteni ezt a kérdéskört ; az Állami Számvevőszék ebben a tapasztalataival, elemzéseivel, konzultációval áll rendelkezésre, ha erre igény van. Nyilván nem feltétlenül gondolom, hogy nekünk kell egy kampányfinanszírozásváltoztatást kezdeményezni, de a jelentéseink alapot teremthet nek akár bizottságokban, akár más közéleti területeken, hogy ezt megfontolják. Mi ebben közreműködünk, ha erre megvan az igény. Külön szólni szerettem volna az önkormányzati ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekre. Tehát először is el szeretném oszlatni azt a tévhitet, amely talán leginkább Z. Kárpát Dániel észrevétele volt, hogy az ÁSZ nem férhet oda minden önkormányzathoz, és akkor az nincs is ellenőrizve. Fel szeretném hívni, hogy Magyarországon egy három védelmi vonalas ellenőrzési rendszer van, amelynek k eretében van az úgynevezett belső ellenőrzés, van az úgynevezett külső, felügyeleti, kormányzati, államkincstári, kormányhivatali vagy akár könyvvizsgálói ellenőrzés, és csak utána jön a Számvevőszék. Tehát ez rendszer rendkívül összetett ellenőrzési rends zereken keresztül működik. Ebben néha találunk hiányosságot, hogy hiányzik például a belső ellenőrzés. Ez még indokolt is, hogy ezt az ellenőrzést megtesszük, de ilyenkor gyakorlatilag az előttünk lévő ellenőrzési védelmi vonalak hiánya miatt az ÁSZ sokkal több problémát tár föl, sokkal több problémát tapasztal. Azt tudom mondani, hogy alapvetően ott látunk gondokat, ahol az első két védelmi vonal sem működik, nincs ellenőrzés előttünk, és akkor nyilvánvalóan a Számvevőszék már nem tudja lefedni a teljes te rületet. Ezért alapvetően kockázatalapon választunk ki, és a kockázatkiválasztás azt bizonyítja, hogy bizony, ott jellemzően van is okunk, hogy menjünk ellenőrizni. Tehát nagyon kevés az az önkormányzat vagy akár intézmény, ahova csak azért megyünk, hogy a végén megállapítsuk, hogy minden rendben van. Ez egyébként nincs rendben, hogy így ellenőrzünk, de jelenleg ez a magyar közéleti helyzet. Igazából a módszertani továbblépés az lenne, ha képesek lennénk egy úgynevezett reprezentativitásalapú, teljes körű a uditálást végrehajtani. Úgy gondolom, hogy ez a jövő, erre van is
