Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4264 belüli határok hiánya miatt odamennek, ahova akarnak? Egy csomó kérdés, amire a választ nehéz megtalálni. A 250 ezer eurós összeg egészen egyszerűen, engedjék meg, hogy egy perverz viccnek minősítem, és két dolog miatt is érdekes ennek az előírása. Egyrészről ha ez egy büntető összeg, egyébként valószínűleg ez egy büntető összeg sze retne lenni, ha egy büntető összeg, akkor duplán nincs meg a jogalapja. Tehát milyen módon lehet megbüntetni egy tagországot, egyébként szolidaritásra hivatkozva, de hát nyilvánvalóan az összeg mértéke olyan, hogy nem szolidaritásról beszélünk, hanem bünte tésről, hogy ő nem kíván elbírálni kérelmeket vagy átvenni menedékkérőket? Ezt büntetésként próbálja kiróni az Unió, a Bizottság az előterjesztésében, ami egyrészt nem jó, jogalapja nincsen rá, még egyébként a szolidaritási összeg fizetésére sem véleményem szerint, nemhogy egy büntető összeg kirovására. Ha viszont ők arra hivatkoznának, hogy ez nem büntetés, hanem ez egy valós szolidaritási hozzájárulás, akkor viszont óriási a gond, hogy 250 ezer euró a valós költsége egy menekültnek, akár egy menekültnek i s - mert egy menekültnek sincs akkora költsége, hozzáteszem , de ha meg integrációról beszélünk, akkor azt kell mondjam, hogy az unió vezetői látják, hogy 250 ezer euróba fog kerülni egy országnak akár egy gazdasági bevándorló elhelyezése. Tehát hazugok a zok az érvek, hogy majd értéket fognak teremteni, GDPt fognak növelni, vagy legalábbis már ők Brüsszelben sem gondolják így, és ezáltal próbálják ezeket a terheket elosztani a különböző uniós országok között. Tehát a tervezet felháborító, nem támogatható, nincs meg a jogalapja az uniós szerződésekben, ezért nagyon örülünk neki, hogyha az Országgyűlés egyöntetűen utasítja el, de azt kell mondjam, hogy nem dőlhetünk hátra, mert ezeket a döntéseket az Unió vissza fogja hozni, és nem úgy, hogy egyhangú döntést kérjenek, mert legyünk világosak: egyhangú döntéssel ezeket a határozatokat meg lehetne hozni. Az egy másik dolog, hogy lennének olyan tagországok, amelyek vétót emelnek, de akkor egy olyan szabályozást kellene elfogadni, amivel mindenki egyetért - és sze rintem lehetne ilyen szabályozás, ha az Unió fő bürokratái nem erőből szeretnének mindent végignyomni, hanem valóban a nemzetállamok érdekeit néznék, illetve kikérnék a véleményüket. Bízzunk benne, hogy ez lesz a jövőben (Az elnök a csengő megkocogtatásáva l jelzi az időkeret leteltét.) , de legyünk résen, mert ezekben az emberekben, úgy tűnik, nem bízhatunk, sajnálatos módon. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt Schiffer András frakcióve zető úrnak lehetőséget adnék a felszólalásra, engedjék meg, hogy nagy tisztelettel köszöntsem a karzaton helyet foglaló, az ország legrégebbi, 1530ban alapított Mezőtúri Református Kollégium és Gimnázium tanárait és diákjait. Isten hozta valamennyiüket! L egyen ez a látogatás emlékezetes a számukra, életük pedig legyen akadályoktól mentes, sikerekben teljes! Köszönöm szépen. (Taps.) Elnézést, frakcióvezető úr, öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném elmondani azt, ami a rövid lényeg, hogy a H/10931. számú határozati javaslatot a Lehet Más a Politika frakciója támogatni fogja. Fontosnak tartjuk a sárga lapos eljárás megindítását. Viszont hasonlóan ahhoz, amit Mátrai Márta vezérszónoklatában hallottunk, én is fontosnak tartanám, hogy fölidézzük az elmúlt bő év eseményeit, illetve beszéljünk arról, hogy egyébként milyen globális, illetve Európán belüli folyamatok vezettek ide. Erről azért kell beszélni, mert önmagában sem az európai rendeletter vezet, sem önmagában a jogorvoslati eljárások nem visznek közelebb a megoldáshoz. Igen, eléggé egyértelmű, hogy az a globális migrációs válság, ami elérte Magyarország határait, illetve Európa kapuit 2015ben, feltehetően a megelőző évtizedekben nem tudott volna kibontakozni. Nem tudott volna kibontakozni azért egyrészt, mert a globalizáció olyan irányt vett az elmúlt