Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4263 konfliktusokat oldania, de egyébként ez nem is csak Európa felelőssége , az Egyesült Államok bevonása is ugyanolyan fontos lenne. Ők is befogadtak egyébként - és ez a sajtóban megjelent - néhány ezer szír menekültet, arról kevesebb szó esik, hogy Amerikában nagyjából olyan másfél év volt egy embernek az átvilágítása, és egyéb ként javarészt nőket és gyerekeket fogadtak be, és még őket is átvilágították egymásfél éves átvilágítási folyamattal, horror összegeket költöttek arra, hogy az a néhány ezer ember, akit befogadnak, semmilyen módon ne lehessen a terrorizmussal kapcsolatba hozható, és ezek után természetesen Amerika is beengedett néhány embert, de ez nem összemérhető azzal, amit Európára rákényszerítettek a körülmények. Ilyen helyzetben Európának nyilvánvalóan ki kell állnia magáért, és nem azt kell tennie - hogy egy kicsit a jogi érvek felé kanyarodjak , hogy az Unió vezetői, látva, hogy nincs jogalapjuk arra, hogy egy olyan szabályozást lenyomjanak a tagországok torkán, amelyet ők nem szeretnének, hiszen az alapszerződésekből nem származik ilyen joguk, elkezdtek trükközni. Elkezdtek trükközni, és a trükkök százait vetették be - hogyha szabad klasszikust idéznem. Először is tavaly elfogadták, több körben, de most csak a szeptemberi határozatra gondolok, azt, hogy egy ilyen elosztási mechanizmussal kvázi kötelező jelleggel át lehessen küldeni, át lehessen helyezni ezeket az embereket. Hozzáteszem, hogy a jogalapja annak sem volt meg, ezért jogos, hogy megtámadtuk bíróság előtt, az uniós bíróság előtt, hiszen egy olyan passzusra hivatkozik, amely arról szól, hogy milyen módon é s hogyan lehet segítséget nyújtani egy olyan országnak, amelynek problémái vannak amiatt, hogy túl nagy számban jelentkeznek nála menedékkérők. Tehát egy olyan mechanizmusra egy olyan jogalkotási lehetőséget ad, amely egy adott országot megsegít, de ez nem jár azzal, hogy a többi ország nyakába egy olyan terhet tesznek, amit ő nem vállalt, és nincs ebben egy európai konszenzus. Valószínűleg amikor látták, hogy ez így nem végigvihető, akkor idén egy új trükkhöz folyamodtak, és beterjesztették, illetve a Bizo ttság beterjesztette azt a javaslatot, amely már egy rendelettervezetet jelent, amellyel gyakorlatilag a fennálló jogszabályokat írnák át úgy, hogy elméletileg az még benne legyen egy rendes jogalkotási eljárás keretében, de azért, ahogy látjuk, jogilag jó val túlnő, túlmutat a szerepe azon, mint amire a felhatalmazás szól. (14.40) Az anyagban egyébként szerepel, hogy az az e) pont, amelyre hivatkoznak mint jogalapra, csak arról szól, hogy a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáé rt felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumokra és eljárásokra van felhatalmazása rendes jogalkotási eljárás keretében az Uniónak. Hogy ebbe milyen módon illeszkedik, vagy hogy tudják belevenni, egyrészt egy kötelező elosztási mechanizmus felé eltolni; egyébként számomra az sem egyértelmű, illetve valószínűleg ezt trükkösen megint úgy fogalmazták meg, hogy itt tulajdonképpen a kérelmek elbírálásáról beszélünk. Gondolom - bár nem voltam ott nyilván azokon a vitákon, amelyek a Bizottság környékén zajlottak, de gondolom, úgy próbálták ezt eladni, hogy ez csak egy elbírálási mechanizmus, hogy majd azt mondják, hogy Magyarországnak hány fő menedékkérelmének az elbírálását kell elvégezni. Az egy másik kérdés, hogy számomra nem egyértelmű, hogy ha mondj uk, megküldik azt a százas listát - csak mondtam valamit , akit nekünk el kell bírálnunk, de mondjuk, azoknak az embereknek nem túl sok kedvük van, mondjuk, Németországból idejönni, akkor mi van? Vagy ha eltűnnek ezek az emberek a hatóságok színe vagy a h atóságok látóköréből, akkor mi történik? Egyrészt Magyarország el tudja bírálni ezeket a kérelmeket? Tudom, hogy majd itt részletszabályokat megpróbálna elfogadni a Bizottság, ha hagynánk nekik. Reméljük, hogy ez az egész rendszer hamvába fog fulladni, de ha nem találják ezeket az embereket, vagy Magyarország elbírálja, és azt mondja, hogy nem jogos a menedékkérelem, akkor hogy lehet ezeket kitoloncolni? Tehát annyi kérdés felmerül ezzel kapcsolatosan. Az viszont megint probléma, hogy ha ők elérhetőek, akko r ezek szerint át is toloncolnák ide őket, akár úgy, hogy nem szeretnének jönni? És akkor nekünk egy zárt táborban kellene elhelyezni, mert ha megnyitjuk, akkor nyilván az Unión
