Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója:
4251 elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló beszámoló, valamint ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat összevont vitája a lezárásig Soron következik az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagál lam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló beszámoló, valamint ennek elfogadásáról sz óló határozati javaslat összevont vitája a lezárásig. Az Európai ügyek bizottsága által benyújtott előterjesztések B/10929. számon, valamint H/10931. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést uniós na pirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól eltérés szerint a nyitóbeszédre 15 perc, a kormány képviselőjének nyilatkozatára 15 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 15 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 7 perc, a képviselőcsoportok felszólalására összesen 1515 perc, a független képviselők felszólalására 7 perc, a zárszó elhangzására pedig 10 perc áll rendelkezésükre. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, az Európai ügyek bizottsága elnökének, a napirendi pont előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szubszidiaritásvizsgálat egy olyan különleges, a lisszaboni szerződés második jegyzőkönyve szerinti parlamenti eljárás, amelynek célja, hogy a nemzeti parlamentek együttes fellépésével megakadályozza, hogy az u niós intézmények átruházott hatásköreit túllépjék. Az Országgyűlés immáron negyedik alkalommal folytat le ilyen eljárást, amelyre minden esetben az Európai ügyek bizottságának a kezdeményezésére kerülhet sor. A bizottság május 30ai ülésén egyhangúlag dönt ött a B/10929. számú jelentés és a kapcsolódó határozati javaslat benyújtásáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a mai vizsgálatunk tárgya nem más, mint az Európai Bizottság által 2016. május 4én előterjesztett menekültügyi javaslatcsomag egyik eleme, ne vezetesen a hatályos Dublin III. rendelet átdolgozása. Természetesen, amikor a dublini rendeletről beszélünk, akkor az alatt a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó uniós szabályokra kell gondolnunk. (13.40) A Dublin III. rendelet átdolgozása, jól tudjuk, régóta esedékes az Európai Unióban, azonban az európai bizottsági javaslat előterjesztésének időzítése némileg váratlanul ért bennünket. Ugyanis 2016. április elején kibocsátott menekültügyi közlemény alapján még úgy tűnt, hogy a Bizottság ilyen kényes és fontos kérdésben alapos egyeztetésre készül, minden tagállamot előzetesen megkérdez. Nem így történt. Ehelyett elhamarkodottan lépett, és nem akart előzetes párbeszédet sem a tagállamokkal, sem a tagá llami parlamentekkel a felülvizsgálat tekintetében. Ez ügyben is beigazolódott a magyar közmondás: hamar munka ritkán jó. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felfrissítsem emlékezetüket, és röviden áttekintsük a dublini felülvizsgálat előzményeit , azaz az elmúlt 9 hónap során történt európai uniós lépéseket a menekültkrízis kapcsán. Először is: 2015. szeptember 22én az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel határozatot hozott, jól emlékszünk, az olaszországi és a görögorszá gi 120 ezer menekült átmeneti elhelyezéséről. Ezt közismerten úgy ismerjük, hogy a kvótahatározat ellen szavazott nemcsak Magyarország, hanem Csehország, Szlovákia, Románia,
