Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK:
4197 tényleges költségét jelentősen meghaladja, a rosszabb anyagi helyzetű családoknak pedig komoly terhet jelent. Nem indokolt ilyen formában büntetni sem azokat, akik az érettségi évébe n még nem tudják, hogy hol szeretnének továbbtanulni, esetleg szakközépben érettségiztek, majd mégsem szeretnének az adott szakmában dolgozni, és ezért szeretnének felsőoktatásba jelentkezni, sem azokat, akik komoly felkészülés után, teszem azt, 85 százalé kos emelt szintű érettségivel maradtak le egy olyan helyről, ahova 90 százalék kellett volna, és ezért írják újra az érettségijüket. Nekik épp elég trauma, hogy nem vették fel őket azonnal, és várhatnak egy évet, hogy újra átélhessék a bizonytalanságot, am it egyszer már átéltek, nem kéne még külön büntetni őket, illetve a szüleiket.” Ez egy nagyon jogos felvetés, korábban a Jobbik is kezdeményezte az ilyen utólagos, illetve ismételt érettségi vizsgadíjak csökkentését. Ez szerintem segítség és fontos lépés, fontos gesztus lenne a fiatalok felé. Alex kritika tárgya alá vette az iskolai kezdés időpontját. Azt írja, hogy a reggeli legelső óra, a nulladik óra 7.15kor kezdődik, ami túl korai, a napnak pedig leghamarabb 14.15kor van vége - de hát tudjuk, hogy sok esetben még később , és mindez nagyon megterhelő. Egyébként Alex véleményét több tudományos kutatás is igazolja, hogy a kamaszkorban lévő fiatalok szervezete több alvást igényel, és a túlterheltség bizony nagyon sokszor az alvástól veszi el az időt a fia talok esetében. Érdemes lenne ezt is meggondolni. Az óraszámokat mi is többször feszegettük már, nagyon sok erre vonatkozó kritika érkezik az órák kezdésével kapcsolatban. Tehát ezt a két dolgot együttesen lenne érdemes kezelni. Andris levele ráirányítja f igyelmünket a szakképzésre, valamint a gyakorlatorientáltság szükségességére. A szakmunkásoknál nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlatra, akár több vállalkozó bevonásával - írta Andris. Károly, aki rendőrnek tanul, ugyanezzel a problémával találta szemben magát. Az alábbi levélben osztotta meg tapasztalatát: „Rendőrnek tanulok, de úgy gondolom, hogy a kétéves rendőri képzés alatt nem tudunk annyi dolgot elsajátítani, mint a gyakorlatok alatt. Véleményem szerint a rendőrtanulóknak több területi gyako rlatra lenne szükségük” - mondja ezt Károly. Számos diák részéről mutatkozik tehát az az igény, hogy az elméletoktatást kiegészítve gyakorlati ismeretek megszerzésére is legyen lehetőség az iskolában. Laura és Tamás is azt írta levelében: „Az életben fonto s dolgok, például a KRESZ vagy pénzügyi alapismeretek oktatását szeretnénk, ha az oktatás része lenne.” A pénzügyi oktatás, a pénzügyi alapismeretek szintén egy ismétlődő, visszavisszatérő kérése a fiataloknak, amit nemcsak a fiatalok, hanem több párt, tö bbek között a Jobbik is régóta követel. Reméljük, hogy ez hamarosan meg fog valósulni. De Tünde levelét is említhetném, aki felteszi a kérdést: miért nincs olyan tantárgy, ahol megtanuljuk az életre való felkészülést? Ő kicsit általánosabban fogalmaz, de t ényleg szükség lenne olyan ismeretekre, amik a gyakorlati életben való eligazodást segítik. Egy előző véleményt kiegészítve, tovább szőve Tibor azt tapasztalja, hogy a jelenlegi tananyag nem készít fel az életre, és elég sok felesleges rész is fellelhető b enne. Találkozni olyannal, aki nem tud befizetni például egy csekket. Olyan oktatásra lenne szükség, amely ténylegesen segít a „megérésben”, ahogy fogalmaz Tibor. Tamara nagyon sok diáktársának a véleményét tükrözve azt írta nekünk: „Véleményem szerint a d iákoknak és a tanároknak egyaránt megterhelő a napi hétnyolc óra, illetve a rengeteg tananyag. Valamint az iskola után szinte semmire sincs időnk, mert olyan sok a házi feladat másnapra.” Ez az egyik legjellemzőbb probléma, amit a diákok eljuttatnak rajtu nk keresztül a döntéshozóknak. Ennyi fért bele a mai napra. Köszönöm szépen a figyelmet, és folytatni fogjuk a sorozatot. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK :
