Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - CSIZI PÉTER (Fidesz):
4026 lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes k özreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdaságivállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.” A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a felügyelőbizottsági tagságot, a vezető tisztségviselőséget, illetve a személyes közreműködést és korlátlan felelősséget tilalmazza az összeférhetetlenségi szabályok között. A részvényesi vagy tagi részesedése esetükben sem minősül összeférhetetlennek. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint sz intén csak a vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagság minősül összeférhetetlennek. A törvényen belül a 41. § (1) bekezdése: „A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya a lapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.” Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szintén nem tiltja a gazdasági társaságban való részesedést vagy részvényesi pozíciót. A 36. § szerint: „Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (2) Az igazságügyi alkalmazott c) keresőfoglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport- és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet.” Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az elmondottak alapján a közhivatalt betöltő személyek több csoportra oszthatóak. Így megkülönböztethetők az alkotmányos tisztségviselők, a kormányzati szervek vezetői, a közszolgák, beleértve a bírókat, ügyészeket, a rendészeti dolgozók, parlamenti , illetve önkormányzati képviselők, és így tovább. A törvények különböző mértékben bontják ki az összeférhetetlenség szabályait. Az egyes magyar törvények tehát az összeférhetetlenség különböző típusait szabályozzák, különböző közhivatalok együttes viselés ének tilalmát, a tisztséggel való visszaélést jogosulatlan előny szerzése érdekében, a gazdasági tisztségek viselésének kizárását, részvényekkel vagy más tulajdoni részesedéssel rendelkezés korlátozását, kötelezettséget ezek bevallására, méltatlansági és s zámos más összeférhetetlenségi formát. Ha kitekintünk, láthatjuk, hogy az Európai Unió tagállamainak összeférhetetlenségi rendszerei nemzetközileg nem egységesek, és még ugyanazon az államon belül is eltérőek lehetnek. Általános szinten az összeférhetetlen ség két módon közelíthető meg, korlátozásokként vagy közzétételként. (22.10) Tisztelt Képviselőtársaim! Az összeférhetetlen helyzet a közhivatalt viselők személyes érdekei és a közérdek közötti, társadalmilag elfogadható egyensúlyt sérti, a nem megfelelően kezelt összeférhetetlen helyzetek korrupcióhoz vezethetnek, torzíthatják a versenyt és a közpénzek elosztását. Ez a nemzeti fejlődést fenyegető veszélyként jelenik meg. Az összeférhetetlen helyzetek azonosítása és megoldása alapvető jelentőségű és fontoss ágú a jó kormányzás, a közintézményekbe vetett bizalom fenntartása és általában a demokrácia szempontjából. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Csizi Péter képviselő úr nak, Fidesz. CSIZI PÉTER ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy késő esti órán próbálok eligazodni Harangozó Gábor képviselő úron, aki másfél órával ezelőtt azt mondta, hogy nincs olyan képviselő a Magyar Szocialista Pártban, aki érintett lenne offshore ügyben. Erre én válaszoltam neki egyből: Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Simor András mellett megemlítettem, hogy amúgy az ő
