Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
4012 Boldvai felfüggesztette párttagságát, de cseles módon nem vonult vissza, megyei közgyűlési mandátumát megtartotta. Harangozó úrnak még azt is szeretném elmondani, hogy továbbra is élvezi Boldvai úr Tóbiás elnök úr támogatását, bizalmát. Mélységi munkát is végez a városban, és úgy látszik, továbbra sincs béke az MSZPn belül Nógrád megyében, Salgótarjánban. Hogy kiderült a szocialista politikus érintettsége, nagy vihart nem kavart a nógrádi megyesz ékhelyen, ugyanis sokan emlékeztek még Salgótarjánban egy 2004es történetre. Tizenkét évvel ezelőtt 864 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígért a Medgyessykormány egy izraeli cég salgótarjáni beruházásához. A külföldi tulajdonú társaság egy g yémántcsiszoló üzemet létesített volna 4 milliárd forintból a privatizációra váró öblösüveggyártó bérelt területén. Akkoriban többen tudni vélték, hogy az üzlet hátterében egy izraeli úriember állt. Ma már csak annyi látszik, hogy a cégadatok szerint a kér déses időszakban a mára felszámolás alá került Duna Silver Kft. ügyvezetője valóban egy izraeli üzletember volt. Külön érdekessége az ügynek, hogy a céget a szokásos módszert követve minimális, 3 milliós törzstőkével jegyezték be, és a tulajdonosi szerkeze te offshore cégekben végződött. Igaz, a gyémántcsiszoló ügyét akkoriban Boldvai László MSZPs parlamenti képviselő erőltette, és a projektet támogatta Burány Sándor akkori munkaügyi miniszter is, de végül is a beruházás nem valósult meg, és az sem derült k i soha, hogy hova tűnt 864 millió forint. Úgy gondolom, a régmúlt és közelmúlt botrányai is megerősítették, hogy fokozottabb nemzetközi együttműködésre van szükség. Nézzünk néhány tényt ennek keretében! Magyarország több olyan, a közelmúltban aláírt nemzet közi egyezménynek is részese, amelyek segítenek abban, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezhessen arról, hogy külföldön magyar illetékességű személyek és vállalatok milyen összegeket tartanak. Magyarország adóügyi információcserepartnerei nek száma meghaladja a százat, 2017től több mint 70 országból, köztük számos adóparadicsomból érkezhet Magyarországra automatikus információcsere keretében magyar illetőségű személyek pénzügyi számlainformációira vonatkozó adat. A várható hatalmas adatmen nyiség hozzájárulhat az adóelkerülés elleni hatékony küzdelemhez is, és alátámasztja, hogy törekszünk az adóelkerülés minél szélesebb körű feltérképezésére. Ami pedig a nemzetközi adóügyi információcsere kérdését illeti, Magyarország 2013. november 12én í rta alá az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt. Jelenleg az egyezménynek 94 állam részese, köztük számos adóparadicsomnak tekintett ország is. Az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar adóhatóság infor mációcseremegkereséssel forduljon a szintén aláíró joghatóságok felé, ami nagyban növeli az adóhatóság képességét az adóelkerülés felderítésére. Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi, ezek az automatikus, valamint spontán információcsere, az egyidejű adóellenőrzések és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint segítségnyújtás az adókövetelések beszedésében. Még fon tos információ: az OECD dolgozta ki a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást, aminek keretében a részes joghatóságok információt cserélnek egymással a másik joghatóságba n adóügyi illetőséggel rendelkező személyek számlainformációja vonatkozásában. A megállapodást Magyarország 2014. október 29én írta alá, amivel megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország több mint száz országból kaphasson automatikus módon évente pénzügyi sz ámlainformációkra vonatkozó adatokat. A megállapodás alapján az aláíró államok adóhatóságai és a magyar adóhatóság automatikus módon információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban belföldön illető séggel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában, feltéve, hogy mindkét állam megfelelő biztosítékokkal és infrastruktúrával rendelkezik a hatékony információcserekapcsolatra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
