Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - CSIZI PÉTER (Fidesz):
4008 Na, így vigyázzák önök a közpénzeket és így küzdenek az offshore lovagok ellen. Köszönöm szépen a figye lmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Csizi Péter képviselő úr, Fidesz. CSIZI PÉTER ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már régóta tart a vita, a politikai vitanap és sok minden elhang zott, különböző politikusok és politikához kötött szervezetek és cégek kerültek bemutatásra, jöttek támadások a Jobbiktól a Fidesz irányába, a Fidesz irányából az MSZP irányába, és sorolhatnám még. Egy dologról viszont nem beszéltünk: nem hasonlítottuk öss ze a 2010et megelőző időszak offshoreellenes törvényeit a 2010et követő időszak offshoreellenes törvényeivel. Nagyon egyszerű, hiszen nincsen összehasonlítási alap, 2010et megelőzően nem vonatkozott semmilyen törvény az offshore cégek kizárására, 2010et megelőzően sem az adóelkerülést, sem pedig az állami, önkormányzati vagyon megvásárlását nem tiltották az offshore cégek irányában, pedig mind a kettőre volt példa. Adóelkerülésre is volt példa, ahogy ma már nagyon sokat beszéltünk Gyurcsány Ferencről, Oszkó Péterről, Bajnai Gordonról, és csak sorolhatnám a korábbi MSZPs kormánytagokat, és az ingatlanok kimentéséről is, hogy hiszen Pécstől Újpalotáig, ahogy már hallhattuk a példákat, rendre megjelentek offshore cégek, akik állami, önkormányzati vagyont szerettek volna megvásárolni úgy, hogy a nap végén nem derül ki senki számára, elsősorban a közvélemény számára, hogy valójában az értékes közvagyon kihez került. Ezért, tisztelt hölgyeim és uraim, mivel ezen a területen nincs vita és nincs összehasonlítá si alapunk, mármint hogy melyik kormányzat hozott erősebb törvényt az offshore cégek védelmére, ezért érdemes megnézni az európai kitekintésben, hogy hazánk hol áll a válságot követő időszakban az offshoreellenes harcban. A válságot követő időszakról besz élek, hiszen azért az adómegkerülést elsősorban a válság után tették vagy gondolták fontosnak az európai országok, bár mondjuk, azért a válság előtt is jó lett volna, ha a Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon által vezetett kormányok inkább az offshore cégek me gadóztatásával pótolták volna a költségvetés hiányát, nem pedig nemzetközi szervezetektől fölvett drága hitelekben és elköteleződésben látták volna a megoldást. De visszatérve a törvényesség terepére, Magyarországon, ahogy már oly sokan mondtuk a mostani v itában, már az Alaptörvény is rögzíti, idézem: „A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irá nyuló tevékenység átlátható.” Az Alaptörvényünket követte a tavalyi évben az új közbeszerzési törvény is, ami szintén számos pontban offshoreellenes intézkedéseket tartalmaz. Erre egyébként volt egy kötelezvényünk is, hiszen az OLAF, az Európai Csalás Ell eni Hivatal megfogalmazta azon ajánlásait, amely irányelveket az Európai Unió 28 tagországának 2016. április 18áig a közbeszerzési törvényeibe be kellett volna építeni. Tisztelt Képviselőtársaim! A 28 tagországból Magyarországgal együtt ezt az ajánlást cs ak öten vitték véghez, úgyhogy ha összehasonlítjuk, ahogy az ellenzék is mondja, hogy kevés vagy jó az a törvénykezés, amivel Magyarország harcol az offshore cégek ellen, akkor először is meg kell néznünk a múltat, 2010 előtt nem voltak ilyen törvények, ne m voltak ilyen intézkedések, meg kell nézni az európai példát, az Európai Unió tagállamaiból, a 28 tagállamból öten tartották fontosnak, hogy az irányelveket és a határidőt beépítsék saját jogrendszerükbe. De vizsgáljuk meg akkor azt az öt országot, akik l éptek határidőre, hogy milyen intézkedéseket tettek. Bulgáriáról, Dániáról, az Egyesült Királyságról és Franciaországról beszélünk Magyarország mellett, ahol, nem győzöm hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény is kizárja, hogy offshore cégek részesüljenek állami megbízásból. Franciaország 2012es 203. törvényében fölállított egy állami ingatlantevékenységet és annak minőségét, átláthatóságát ellenőrző bizottságot, gyakorlatilag csak
