Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
3975 törekedni, hogy egyébként ennek a tevékenységnek gátat tudjunk szabni, akár egyébként az országok széles körű összefogásával. De az a helyzet, hogy van egy harmad ik lehetőség is, ami a mai vitanapunk szempontjából a legfontosabb: ha egy politikus vagy kormányzati tisztviselő, aki bizalmas gazdasági előnyt biztosító kormányzati információk birtokában van, ezeket az információkat saját gazdagodásának érdekében és haz ájának a kárára használja föl, de mindezt szeretné elrejteni a nyilvánosság elől, és ezért bújik el egy offshore cégbe. Mivel a 2010 előtti időszakból több ilyen esetre is emlékezhetünk, erről már képviselőtársaim is beszéltek, sőt két, sőt három szocialis ta miniszterelnökhöz is kötődtek offshore cégek, ezért teljesen természetes és üdvözlendő volt, hogy a FideszKDNPkormány mindezek elkerülésének érdekében már az Alaptörvényben is rögzítette, hogy a közpénz felhasználása esetén csak olyan szervezettel köt hető szerződés, amelynek átlátható tulajdonosi szerkezete egyértelműen meghatározható. Erről szól az Alaptörvény 38. cikke. És azt láthatjuk egyébként, hogy Magyarország Kormánya továbbra is elkötelezett ezen célok megvalósítása érdekében, ezért az Orbánk ormány azóta is számos intézkedést tett az átláthatóság növelésére. Államtitkár asszony beszélt az új közbeszerzési törvényről, ami teljesen egyértelműen fogalmaz, és azt mondja, hogy kizárható minden közbeszerzési eljárásból az a gazdasági szereplő, amely olyan nem EUs államban rendelkezik adóilletőséggel, melynek nincs kétoldalú megállapodása az Unióval a közbeszerzésekről, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről. De azt is tartalmazza, hogy olyan szabályozott, tőzsdén nem jegyzett társaság, mely tényle ges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy a gazdasági szereplőben közvetve vagy közvetlenül több mint 25 százalékos tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan szabályozott, tőzsdén nem jegyzett társaság, mely tényleges tulajdonosát képes m egnevezni. A szocialista kormányzás offshore ügyei után természetesen nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezeket a szigorító szabályokat a szocialista képviselőtársaink a múlt évben nem szavazták meg. Azon viszont már csodálkoznunk kell, hogy egyébként a Job bik és az LMP sem szavazta meg ezeket. És ha már szóba kerültek a szocialistákhoz köthető offshore ügyek, akkor engedjék meg, hogy két olyat emeljek ki, melyben a baloldal ma is adós magyarázatokkal. Az egyik Erős János ügye, a másik pedig a Dataplexügy. Erős János a szocialisták kormányzásának nyolc évében végig a százszázalékos állami tulajdonú MFBnek volt a vezetője. Hivatali ideje alatt volt egy panamai offshore cége, amelyen keresztül egy Magyarországon jelentős médiaérdekeltségekkel rendelkező osztr ák befektetővel üzletelt 2007 és 2009 között. Ez pont az az időszak volt, amikor az OMV meg akarta szerezni a MOLt, amely ügynek különböző oldalain mindkét érintett a szereplője volt. Erős János az egyik oldalon, illetve a másik oldalon az a Heinrich Peci na, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként, jelenleg a befektető cégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Med iaworks Hungary Zrt.ben van érdekeltsége. Az offshore iratokból és a Falter nevű osztrák újság által idézett osztrák cégpapírokból kiderül, hogy Pecina Collegia nevű magánalapítványa ennek az üzletembernek 2007 végén eladott egy Wintercastle nevezetű cége t körülbelül 50 ezer euróért a panamai bejegyzésű Garuda Groupnak. Az offshore papírok szerint a svájci UBS Banknál számlával is rendelkező Garuda tulajdonosa Erős János volt. A Falter által idézett dokumentumok szerint később jelentős pénzmozgás volt a Ga ruda, tehát Erős János offshore cége és Pecina osztrák üzletember érdekeltségei között. 2009 júliusában a Garuda átutalt 5,4 millió eurónyi, tehát több mint másfél milliárd forintnyi hitelt Pecina egyik cégének, néhány hónappal később azonban ez a cég viss zafizette ezt az összeget, de nem a Garudának, ugyanis Erős kérte, hogy egy bécsi vagyonkezelőnek utalják a pénzt. Az osztrák üzletemberről azt is tudni kell, hogy abban az időben, amikor az OMV meg akarta szerezni a MOL irányítási jogát, megvett - mármint Pecina - az orosz milliárdos Megdet Rahimkulovtól 5,6 millió MOLrészvényt. 2007. június 25én az osztrák üzletember bejelentette a
