Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3976 MOLnál, hogy cége, a Vienna Capital Partners ezzel együtt összesen a MOLrészvények 6,1 százalékát birtokolja, és még azna p továbbadta a részvényeket az OMVnek. Tehát röviden az a lényeg, hogy az MFB elnöke offshore cégén keresztül egy olyan osztrák üzletemberrel üzletelt, aki aktívan részt vett abban a gazdasági manőverben, amelynek a célja a MOL irányításának megszerzése v olt az OMV számára. Számos kérdés felmerül az ügy kapcsán, amellyel a baloldal a mai napig adós a válaszokkal. Elsőnek: hogyan engedhették meg, hogy egy százszázalékos állami cég vezetőjének offshore vállalkozása legyen? Tehát hogy Erős Já nosnak, miközben az MFBnek volt a vezetője, offshore cége legyen? Ezt hogyan engedhették meg mint tulajdonos állam képviselői? Másodszor: hogyan engedhették meg, hogy az MFB elnöke egy olyan emberrel üzleteljen, aki sértette a magyar nemzeti érdekeket azz al, hogy a MOLt megpróbálta az OMV kezére játszani? Harmadszor: hogyan lehet mindezek után, hogy egészen a kormányváltásig élvezhette a baloldali kormány bizalmát Erős János MFBvezetőként, és nem rúgták ki? Jó lenne, hogyha nyolc év után most már végre e zekre a kérdésekre választ kapnánk. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ki van kormányon?) A másik ügy, amelyre szeretném felhívni az önök figyelmét, a Dataplexügy, hiszen ebben az ügyben volt offshore, de tetten érhető volt az állami vagyon elherdálása és a kormányzati befolyással való üzérkedés is. A Dataplexügy lényege röviden az volt, hogy a Bajnai Gordon által vezetett Wallis cégcsoport 2005 szeptemberében megvásárolta a Dataplex Kft.t, amely szerverkapacitások bérbeadásával foglalkozott, és amelyet néh ány hónappal később 3 milliárd forint haszonnal, három ciprusi offshore cég közbeiktatásával eladott a Telekomnak. Az egyik limassoli vállalkozás, a Fleminghouse, igazgatója maga Bajnai Gordon volt, ez azóta kitudódott, a másik Kóka János SZDSZes akkori g azdasági miniszter apósának, Lepp Gyulának az érdekeltségébe tartozott, a harmadik tulajdonosi szerkezetét a mai napig nem tudjuk. Az ügyben büntetőeljárás indult, ám sajnos az elszámoltatás útvesztőjében ez elhalt. Az egyik szál az offshoreozás, hiszen k iderült, hogy a ciprusi cégek között Bajnai és Kóka voltak. Egyikük, ugye, későbbi miniszterelnök, másikuk, Kóka János akkor regnáló közlekedési és gazdasági miniszter. Kóka visszaélt a befolyásával és megkárosította a magyar államot, merthogy a szerverkap acitások bérbeadásával foglalkozó Dataplex nem véletlenül lett három hónap leforgása alatt 3 milliárd forinttal nagyobb értékű vállalkozás. Ez annak volt köszönhető, hogy Kóka hathatós kormányzati befolyásának köszönhetően a Dataplex Wallis általi megvásár lása után hirtelen számos zsíros megrendelést kapott állami vállalatoktól és háttérintézményektől, lekötve annak kapacitásait és ezzel együtt értékesebbé téve a céget. Ez az ügy is jól mutatja, miért került 2010re a csőd szélére az ország, azért, mert az a baloldal vezette, ahol a nemzeti érdeket minden esetben megelőzte a kormányzati politikusok meggazdagodásának a vágya. A KDNP ezért, ahogy eddig, úgy továbbra is elkötelezett abban, hogy az offshore lovagokat távol tartsa a közpénzektől. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra a Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, el nök úr. Tisztelt Ház! A mondandómat részben felülírta az a hazugságáradat, amit főleg Hollik Istvántól el kellett hallgatnunk itt, az Országgyűlés ülésén. Ott kezdeném, hogy ha már Kókát említette, akkor ki adott neki diplomataútlevelet, hogy üzletemberké nt utazhasson a kormányzati delegációval? Önök. Kik tüntették ki Medgyessyt? Önök. És kik üzletelnek azokkal az emberekkel, akiket elsorolt? Javarészt önök. És önök azok, akik azoknak a cégeknek, amelyeket önök átláthatatlannak minősítenek, és felrakták ez eket a listákat az internetre, ugyanúgy állami pénzeket, közpénzeket, uniós pályázati pénzeket adnak.
