Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
3974 (Harangozó Gábor István: Nem!) Tehát, amikor önök azt mo ndják, hogy nem, Harangozó képviselőtársam, amikor ön azt mondja, hogy nem, akkor nem mond igazat. Öt céget az állam nyilatkoztatott, és az az öt cég egyébként, amely szerződött végül az állammal, felfedte a tulajdonosi struktúráját. Tehát amikor ön azt mo ndja, hogy azoknak a cégeknek, amelyekkel az állam szerződött, a tulajdonosi szerkezete nem ismert, akkor ön teljesen egyértelműen nem mond igazat. A másik kérdés pedig, hogy 1100 milliárd forint bevételt jelentettek az állam számára azok a letelepedésiköt vényvásárlások, amik az elmúlt időben lezajlottak. Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani egyébként, hogy a letelepedési kötvény nem közpénzt visz, kedves képviselőtársam, az közpénzt hoz. És ha már egyébként Harangozó képviselőtársam azt mondta, hogy itt a magyar állam, illetve a magyar adófizetők vannak megkárosítva; ha valaki egyébként meg van károsítva, ahol egyébként ezeknek a cégeknek nyeresége képződik, az nem közpénz, nem a magyar adófizetőket károsítja meg úgymond, hanem azokat, akik egyébként a l etelepedési kötvényt megvásárolják, hiszen azt az állammal szerződő cég diszkontáron vásárolja meg, és a kettőnek a különbözte náluk marad. (Harangozó Gábor István: Érted, amit mondasz?) De az államot, a magyar adófizetőket senki nem károsítja meg (Harango zó Gábor István: 21 milliót veszít vele az állam darabonként!) , mondom, a magyar államnak bevétele van abból, hogy letelepedési államkötvényeket vesznek, a magyar állam államadósságát, illetve annak az újrafinanszírozását a letelepedési kötvények segítik, ráadásul olcsóbban, mint ha a piacon valaki államkötvényt vásárolna. Ezek után pedig engedjék meg, hogy rátérjek arra, amit előzetesen is szerettem volna mondani, és elmondjam a személyes véleményemet az offshore tevékenységről. Én azt gondolom, hogy azt a lapvetően rossznak és erkölcstelennek tartom, hiszen az offshore vállalat tulajdonosának célja minden esetben az, hogy valamilyen gazdasági tevékenységet vagy valamilyen vagyontárgyat megpróbáljon elrejteni az adóhatóságok, vagy más hatóságok elől. Tehát a lapvetően a tulajdonos kifejezett szándéka a rá vonatkozó szabályok kikerülése és kijátszása. Az offshore vagy gyakran adóparadicsomnak is nevezett országok jellemezően alacsony adókulcs mellett olyan külföldi személyeknek engednek vállalatokat alapítani, amelyek működésének ellenőrzésére az az adott állam nem fordít kellő figyelmet vagy szándékosan, vagy nem szándékosan, de a lényeg ugyanaz. Az offshore vállalatok alapítása önmagában nem illegális tevékenység, azonban ezek a vállalatok alkalmasak arra, hog y adózatlan pénzeket kezeljenek anélkül, hogy azokról a tényleges tulajdonosok országainak információja lenne. Az ilyen offshore vállalatokat az adócsalás mellett pénzmosásra és egyéb bűncselekmények, így fegyver, drog- és emberkereskedelem, valamint akár - az utóbbi időben láttunk ilyen híreket is - terrorizmus finanszírozására is használhatják. A rendszer működésének lényege, hogy azok a magánszemélyek, akik nem szeretnék, hogy az országuk adóhivatala lássa, hogy milyen vagyontárgyaik vannak, és esetleg vizsgálják azok forrását, álnéven offshore társaságot alapítanak egy ilyen országban. Ezt követően az offshore vállalatokhoz folynak be a jellemzően adózatlan vagy akár bűncselekményekből fakadó, származó vagyonok. Az offshore vállalatok ezután közvetítő c égek sorát hozzák létre, így a láncolat végén álló tényleges tulajdonosokhoz szinte lehetetlen visszavezetni a szálakat. Ezt követően a cégláncolatokon keresztül végzik befektetéseiket és vásárolják vagyontárgyaikat a tényleges tulajdonosok. Mivel az offsh ore országok jellemzően nem kötnek a számlaadatok cseréjéről szóló információcsereegyezményeket, az offshore cégek tulajdonosai nem ismertek a hatóságok előtt. Röviden tehát: mindez azért történik, mert a tulajdonos az elrejteni kívánt vagyont bűncselekmé ny elkövetésével szerezte meg, vagy a legálisan szerzett vagyon után nem akar a törvények szerint adót fizetni, és ezért választja az offshoreozást. (18.20) Tehát, ha talán valamiben van egyetértés ellenzék és a kormánypártok között, az az, hogy ez az off shore tevékenység, az offshoreozás semmiképpen nem szerencsés, és minden országban arra kell
