Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
3830 építünk oda” kérdésben van egy vita. De például a Vár kapcsán is az a kérdés, hogy mi az eredeti álla pot, amit a felújításra vonatkozó kormányzati szándéknak újra kell teremteni, vagy vissza kell építeni. Melyik az eredeti: a középkori várkép, vagy a második világháború előtti várkép? Ez mit befolyásol pontosan, hogyan járul hozzá ahhoz a Várról kialakíto tt mai közgondolkodáshoz, ahogy ma a Várat ismerjük? Ezeket a vitákat azért érdekes lefolytatni - egy kis irodalmi szemelvény a végére , mert amikor a várépítkezések a világháborút megelőzően, illetve a millennium időszakában kialakultak, akkor a Várra vo natkozó tervek, amelyek sokak szerint visszaépítendő tervek, politikai viták részei voltak. Olyan politikai vitáké, amelyekben Márai konkrétan a Vár felújítására, illetve a Vár rekonstrukciójára és az új épületekre vonatkozóan az akkor alkotó és ma mindenk i által etalonként tekintett építészeket fakezű kontároknak tartotta. Vagy ha például a Ligetről beszélek, azokat az emlékeket ugyanilyen közviták tárgyában tudták az elődeink a mai formára meghozni. Ez megérett egy újabb rekonstrukcióra. Erről megint foly ik egy vita. Azt gondolom, hogy ebben a kormányzat partner, hozzátéve azt, hogy a mindenki által féltett zöldterületek megóvását, bővítését és új funkciók betelepítését szeretné a kormány megvalósítani. Tehát az építészetre vonatkozó szabályok sokszínűsége és a sokoldalú megközelítésének kötelezettsége az, ami indokolja, hogy többféleképpen, több törvénnyel és több rendelettel támasszuk alá ezt a területet, nem pedig az, amit az ellenzék sokszor feltételez, hogy ennek a hátterében nincs más, mint kapkodás. Sok olyan kérdés van, amiben érdemes lenne nem a Parlament falai között politikai, hanem sokkal inkább a Parlament falain kívül a szakértői közösségeket bevonva, de a politikai értékvállalást nem háttérbe szorítva lefolytatni azokat a vitákat, amelyeket le het. Azt gondolom, erre nyitottak vagyunk. Az elmúlt hetekben, mondom, az Építész Kamarával, a Magyar Építőművészek Szövetségével, tegnap a Várban a karmelita kolostor kapcsán a sajtó képviselőivel folytattunk le számtalan vitát, ezek mindegyike nyitott, t ehát erre az ellenzéket is szeretettel várjuk. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csüt örtökön, azaz holnap 16 óráig van lehetőség. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/10730. számon a parlament informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető. Elsőként megadom a szót Csepreghy Nándor úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előadójának. 30 pe rces az időkerete, államtitkár úr. Parancsoljon! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Ha már történelmi dimenziókról kezdtünk beszélgetni az előzőekben az építésügy kapcsán, engedjék meg, hog y ezt itt se spóroljam meg és egy kis múltidézéssel kezdjem a Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat kormányzati felvezetését. A mezőhegyesi ménesbirtok gazdag történelmének rövid bemutatása remélhetőleg magyarázatot ad arra is, hogy a kormány zat ma megjelenő tervei milyen háttérre támaszkodnak. A mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézetet Csekonics József tervei alapján 1784. december 20án alapította II. József császár, hogy ezzel állítsa helyre az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború miatt lecsökkent lóállományt. A ménesbirtok mintegy 30 ezer hektáron, közel
