Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
3831 600 lóval kezdte meg működését. Az itteni lótenyésztés legfőbb eredménye olyan lófajták kitenyésztése, amelyek közül hármat az Országgyűlés 2004ben nemzeti kinccsé is nyilv ánított. Mezőhegyes volt azon kevés ménesek egyike a világon, amely négy saját fajtát is kitenyésztett, a változatos lóállománynak és a magas fokú szakképesítésnek köszönhetően a mezőhegyesi tenyészet nemzetközileg elismert és nemzetközileg is jegyzett ten yészet volt. Az itt tenyésztett lovak az 1878as párizsi világkiállításon nagy sikert értek el a lóversenyek különböző szakágaiban. Az eredetileg csak lótenyésztési rendeltetéssel létesült ménesintézet az 1800as évek közepére túlnőtt a lótenyésztés fejles ztésének keretein, és tevékenységét fokozatosan kiterjesztette a mezőgazdaság egész területére, az 1860as évek elején megindult a magyar szürke marha tenyésztése, majd a mangalicasertéstenyésztés is, amely egyike volt a legrégebbi magyarországi sertésten yészeteknek. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme jött létre, saját telefonnal, távíróval és ipari üzemekkel, emellett a birtoknak saját temploma, óvodája, iskolája, kórháza és idősek otthona is volt. Mezőhegyes túlél te a második világháború pusztításait, majd a kommunista korszakban a bánkúti és a dombegyházi gazdaságok hozzácsatolásával és a mezőhegyesi cukorgyárral végrehajtott egyesítések után mint mezőgazdasági kombinát tipikusan szocialista nagyüzemként működött. Mindezzel párhuzamosan a Mezőhegyesi Állami Gazdaság összterülete közel 20 ezer hektárra növekedett, a birtokstruktúrát érintő átalakítások a szocialista nagyüzemi gazdaság mennyiségi igényeit kiszolgáló tömeges építkezésekben és a ménesbirtok központjána k várossá fejlődésében testesültek meg. A kommunista építési technológiával emelt épületek azonban jelentősen elütöttek a birtok hagyományos építészeti jellegétől, az építkezésekkel párhuzamosan ráadásul a korábbi, történeti épületek műszaki állagromlása, a majorok részleges vagy teljes felhagyása, a gazdálkodási helyszínek esetleges hangsúlyáthelyeződése volt megfigyelhető. A rendszerváltás negatívan érintette a települést, az állami gazdaságot fokozatosan feldarabolták, a korábbi egységes ménesbirtok lén yegében szétesett. A 2002ben hatalomra jutott kormányzat 2004ben végrehajtott privatizációja során és következtében az állattenyésztő telepeket bezárták, a vetőmagüzemet eladták, a turisztikai kínálat sorvadásnak indult. A rendszerváltásig még 10 ezer fő s lakosú település, amelyből 3 ezer mezőgazdasági munkavállaló volt, mára 5 ezer fős település maradt, ebből pedig mindösszesen 450en dolgoznak a mezőgazdaságban, tehát a korábbi 3 ezres létszám picivel több mint 10 százaléka. Eközben a Mezőhegyes környék i erdőkben folyamatossá váltak az erdőirtások. Tisztelt Országgyűlés! Bár a kormányrendelet biztosította a közvetlen állami kontrollt a ménesbirtok feladatellátása felett, a kormányhatározat pedig mintagazdasággá nyilvánította magát a ménest, a nemzeti kin csünket képező birtok megmentése érdekében az állam eddigieknél is hatékonyabb beavatkozására van szükség. Erre figyelemmel nyújtotta be a kormány a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés célja Magyarország egyik le gjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés célja honos lófajták fenntartása, egységes és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése, egységes vállalatirányítás alatt egyesítve a jelenleg széttagolt birtokrészeket. Az újonnan létrejövő ménesbirtok kiemelt felad ata lesz például a Mezőhegyesen kialakult védett, őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése és a magyar sportlófajta tenyésztése, genetikai értékének teljesítményalapú növelése, továbbá a hagyományosan Mezőhegyesen tenyésztett gazd asági haszonállatfajták tenyésztése, az állattenyésztéshez szükséges takarmány előállítása és a legelőgazdálkodás, a növénytermesztési, vetőmagtermelési, mező- és erdőgazdasági, vadgazdálkodási, kertészeti és ehhez kapcsolódó oktatási, turisztikai és lova s sporttevékenység, az ehhez kapcsolódó, modern igényeknek megfelelő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági szakképzés, oktatás, továbbképzés és felnőttképzés; ennek
