Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A településkép védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
3829 illetve kilépve, az Ajtósitól egészen a Hungária körútig egy pa rképítészeti koncepció, ami értelemszerűen csak akkor működhet, ha a vasútfejlesztés is megvalósul. De ha a vasútfejlesztést is megoldjuk, akkor hozzá kell nyúlni az Eiffelcsarnokhoz is, és a főpályaudvart is meg kell oldani. Van egy törekvés és van kérdé s is arra vonatkozóan, hogy a Déli pályaudvar szerepét átvehetie a Kelenföldi pályaudvar vagy nem. Ehhez kapcsolódóan értelemszerűen felmerül annak is a szükségessége, hogy a Kelenföldi pályaudvar felfejlesztése nemcsak vasúttechnikai szempontból, hanem é pítészetileg is hogyan és miként oldódik meg. És van a Déli pályaudvar kérdése. Ezeket a kérdéseket a következő szűk időkeretben, hónapokon, heteken belül mindenképpen rendezni kell. A Szilágyi képviselő úr által felvetettek egy részére szeretnék reagálni; a Simicskakérdést meghagynám a politikai viták körében. De mivel azt gondolom, hogy a jelen vitára irányuló közfigyelem az alatt a szint alatt van, hogy nekünk itt most politikai vitát kellene folytatni, a másik részére, a teraszengedélyekre térnék ki. A kormánynak az a célja, akár a tavaly elfogadott építésügyet befolyásoló törvényekkel, rendeletekkel, illetve amiről most tárgyalunk, hogy alakuljon ki egy olyan egységes keretrendszer, ahol a kormány meghatározza, hogy mit kell szabályozniuk ezeknek a hel yi építészeti arculati kézikönyveknek, hogy így mondjam. Ahol valóban nagyon fontosnak tartom azt, amit képviselő asszony is elmondott, hogy a helyi értékek, az ország különböző régióiban megjelenő építészeti örökségek megóvása vagy aktualizálása abban az értelemben, hogy az építészeti örökség megóvása, de XXI. századi funkciókkal való ellátása megtörténjen. Az, hogy a vidéki építészetben vannak fontos, megóvandó elemek, abban is testet ölt, és abban a kormányzati döntésben is megjelenik, ez egy múlt heti p arlamenti beszélgetésünkre utal vissza, amit képviselő asszonnyal lefolytattunk, hogy a külterületi beépíthetőség arányát pont ezért emelte meg a kormány a korábbi 3 százalékos szintről, mert azt gondoljuk, ez a terület az, ahol valóban van olyan építészet i örökség, itt a tanyákról beszélek, ahol érdemes ebben a kérdésben gondolkodni. Azáltal, hogy a beépíthetőségre vonatkozó szabályok változnak, értelemszerűen változtatni kell azokat a forráslehetőségeket is, amelyeket a belterületi építkezésben gondolkodó családok vagy adott esetben vállalkozások számára megnyitottunk. Tehát ezeket ki kell terjeszteni erre a területre is, ami, azt gondoljuk, egy újabb energiát adhat ennek a történetnek. Zárójel bezárva. Visszatérve a képviselő úr által mondottakra, a kormá ny világos szándéka az, hogy egységes szabályozás alakuljon ki. Ezt a szabályozást nemcsak a teraszok kapcsán lehetne megoldani, és ez abszolút a helyi önkormányzatok rendelkezési körébe tartozik, hanem, mondjuk, ezt újra lehetne gondolni a Körúton találha tó üzleteknél. Egyre több nyílik meg, hál’ istennek, ismételten a nagy plázaépítési fellángolást követően. De annak a szabályozásnak kell világosan és egyértelműen megjelennie, hogy ezekben az építészeti arculati kézikönyvekben mit kell szabályozni. De eze k nagyon világos szempontok kell legyenek. Abba, hogy teraszengedélyt ki kap vagy ki nem kap, a kormány nem fog és nem is avatkozhat bele. Ez a helyi hatóságok feladata kell legyen. Mi maximum abban tudunk iránymutatást adni, hogy az egységes arculatban mi t kell szabályozniuk, és mi az a maximum szint, amit szabályozhatnak. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy ha az a vizuális igényszint megjelenik vagy kialakul, ami, azt gondolom, megint közigény tárgyát képezi a parlamenten belül, akkor egyre kisebb regul ációt fog követelni, és lehetővé teszi azt, hogy az állami hatóság nem mint szankcionáló vagy mint büntető hatóság jelenik meg ebben a kérdésben, hanem ösztönzője lehet azoknak a kreatív kezdeményezéseknek, amelyek valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy épí tészeti örökség jöjjön létre ebben a generációban is. Amire ugyanúgy méltán lehetünk büszkék, mint ahogy büszkék vagyunk arra, és több vitában is megpróbáljuk megvédeni, például a Liget kapcsán, amikor az megépült. (15.40) Vagy beszéljünk arról, ami példáu l ma a Várban történő építkezések kapcsán napirenden van! Például a Vár történeti rekonstrukciójában, azt gondolom, ma politikai közmegegyezés van. A „mit
