Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3772 tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai, amelynek keretében a leglényegesebb kérdésekben, mint például a kinevezés vagy felmentés, javaslattételi, illetve egyetértési jogot kapnak. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ. Mivel egyrészt a köznevelési sz ervezet méretéből fakadóan, másrészt az országos egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fenntartása, itt fontos érteni, hogy ez a szervezet nem a mostani formában működő szervezet, operatív döntések eze n a szinten már nem születnek. Az összes, az iskolák életét érintő operatív ügy mind a tankerületi központokban kerül döntésre. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a f enntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. Tehát erre is megoldást kellett találnunk. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatok összevonásra kerülnek a tankerületi központnál, tehát ismét egységes irányítás jön létre, mivel a h eterogén rendszerben nem alakítható ki olyan működés, amelyben az egyes szervezetek felelősségi és feladatköre teljesen egyértelmű lenne. Fontos további eleme a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításának, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszere kit erjesztésre kerül a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel jelenleg ez csak a nevelésioktatási intézményben érvényesül. Ugyancsak lényeges, hogy a 201 8. június 30ig előírt első minősítési kötelezettség hatályon kívül helyezésre került, így mindenki a saját döntése szerinti ütemben haladhat előre az előmeneteli rendszerben. A törvényjavaslatban foglaltak lehetőséget adnak a minőségi munkavégzés anyagi e lismerésére is. Több fórumon felmerült, többek között a köznevelési kerekasztalon, szakszervezeti tárgyalásokon, hogy a jelenleg működő életpálya néhány elemében nem optimális, hiszen nem biztosít lehetőséget a különböző teljesítmények elismerésére, ilyen értelemben túl merev. Annak érdekében, hogy a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével a lehető legnagyobb arányú generális, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is meg történjen, a 2016. szeptember 1jei és a 2017. szeptember 1jei pedagógusilletményemelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is eljuttathat ja a pedagógusoknak. Ez azt jelenti, hogy az iskolaigazgató dönthet úgy is, hogy a mostani rendszert működteti továbbra is, nem él ezzel a lehetőséggel. Amennyiben viszont az intézmény, az intézmény közössége úgy dönt, hogy ezt teljesítménytől, kompetenciá tól függően teszi, akkor erre lehetőséget teremtettünk. Az illetmények, a munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása azonban nem történhet kizárólag az intézményvezető diszkrecionális jogkörében, ezért - kizárandó a szubjektivitást - garanciális sza bályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a tanárok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Nagyon fontos elem viszont, hogy azt szer etnénk, ha az iskola ezt a rendszert saját hatáskörében működtetné, az iskolaigazgató irányításával. Az ismertetett stratégiai jelentőségű módosításon kívül megszokott módon természetesen tartalmaz a törvényjavaslat számos olyan elemet, amelyekre korábban megkezdett folyamatok továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok miatt van szükség. Idetartoznak például a készségfejlesztő iskolára, az utazó gyógypedagógusi hálózatra vonatkozó rendelkezések vagy például a fenntartóváltás munkajogi következmény einek rendezése is. A törvényjavaslat módosítja a szakképzésről szóló törvényt is. E törvénymódosítás is a köznevelési kerekasztal működése és a szakmai szervezetekkel való számos egyeztetés eredményeképpen vált szükségessé. Ezek közé tartozik, hogy a társ adalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017től
